hirdetés
2019. december. 06., péntek - Miklós.
hirdetés

 

Megavírus és reduktív evolúció

Egyes baktériumoknál százszor több gént tartalmaznak, kisebb vírusok megfertőzhetik őket – egy új fajuk felfedezése azt is valószínűsíti, hogy eredetileg sejtes élőlények voltak. 

hirdetés
Kapcsolódó cikkek

A Megavirus chilensis felfedezése új fejezetet nyit az „élőlények-e a vírusok?” vitában. A francia Jean-Michel Claverie (Structural and Genomic Information Laboratory, Aix-Marseille University, Mediterranean Institute of Microbiology) Chile partjainál, a tengerben egy olyan óriásvírust fedezett fel, mely az eddigi legnagyobb ismert vírusnál, a Mimivírusnál is nagyobb. A felfedezésről Claverie a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban számolt be.

Mivel százszor nagyobbak az átlagos vírusoknál, a kutatók a közelmúltig baktériumnak vélték az óriásvírusokat. A girusokat (girus= giant virus, azaz óriásvírus) meg is fertőzhetik kisebb vírusok. Carl Zimmer tudományos szakíró Loom című blogján úgy kommentálja a felfedezést, hogy a girusok léte megszünteti a vírusok és a sejtes élet közt eddig feltételezett határvonalat. Az influenzavírusok például tíz génnel rendelkeznek, az óriásvírusoknak ezer génnél is többjük van. Míg egy normál vírus a fertőzendő sejtbe bejutva szétrobban, hogy génjei és fehérjéi szétterjedhessenek a sejtben, a girusok vírus-gyárakat hoznak létre, amelyek magukba szívják a sejtből a szükséges építőelemeket, és a kész vírusalkatrészeket juttatják ki a citoplazmába.

Az első óriásvírust hét évvel ezelőtt fedezték fel, írja Zimmer – aki Vírusok bolygója címmel egy egész könyvet szentelt a vírusok roppant érdekes tulajdonságai bemutatásának –, és a tudósok azóta vitatkoznak, vajon honnan származhatnak ezek a furcsa szerzetek. Lehetséges, hogy az évmilliárdok alatt az eredetileg kisebb vírusok összegyűjtötték a hatalmas génállományt, olyan gazdaszervezetektől, amelyek ma már nem élnek – ez magyarázná egyedi génállományukat, esetleg olyan más vírusoktól szerezték különleges génjeiket, amelyeket még nem fedeztünk fel. Az is elképzelhető, hogy az élet fájának egy teljesen új ágát alkotják.

A most felfedezett megavírus genomja 1 259 millió bázispár hosszúságú, 1120 gént tartalmaz. Jean-Michel Claverie szerint az óriásvírusok valójában sejtek leszármazottai, és hatalmas genetikai anyagukat nem a megfertőzött szervezetektől vagy más vírusoktól gyűjtögették. Erre többek között az a bizonyíték, hogy az óriásvírusokban aminosav tRNS szintetázok génjeit is felfedezték, amelyek pedig sejtekre jellemző elemek.

Mint Claverie írja, száz évvel az első vírus által okozott betegség felfedezése után felül kell vizsgálnunk a vírusokkal kapcsolatos eddigi koncepcióinkat, és ezáltal közelebb juthatunk az élet, a sejtek kialakulásának titkához. Az óriási DNS-vírusok valószínűleg közrejátszottak a korai eukarióták létrejöttében.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink