hirdetés
2020. október. 26., hétfő - Dömötör.
hirdetés

 

Kiborg-jövőnk: a magyarok tökéletesítenék a testüket

A Kaspersky kutatása szerint szinte minden magyar változtatna magán valamit, ha tehetné. Sokan azonban attól tartanak, hogy az embertökéletesítés csak a gazdagok kiváltsága lesz, vagy hogy a testünk kiberbűnözők célpontjává válhat.

Egy minap közzétett új kutatás széleskörű lelkesedést mért az embertökéletesítés, azaz az emberi test technológiák segítségével való tökéletesítése vagy javítása iránt.

A Kaspersky információbiztonsági cég megbízásából készített kutatás arra a megállapításra jutott, hogy 96%-unk változtatna valamit a fizikai megjelenésén, ha tehetné, míg kétharmadunk (75%) fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy átmeneti tökéletesítését.

Az Európa és Észak-Afrika 16 országában 14 500 felnőtt bevonásával végzett széles körű kutatás kimutatta, hogy a legnagyobb arányban az olaszok vennék fontolóra az embertökéletesítést (82%), amitől a kétharmaddal mi, magyarok sem állunk messze, a legkisebb arányban pedig a britek (33%). Néhány válaszadó egyenesen azt nyilatkozta, hogy szeretne okostelefont hozzákapcsolni a testéhez.

A magyarok legtöbbje világosan kifejezésre juttatta, hogy szerintük az embertökéletesítésnek az emberiség javát kell szolgálnia, ezen belül 62% mondta azt, hogy az életminőség javítására kellene használni. A magyarok általában véve úgy gondolják, hogy bármely embertökéletesítés céljának az általános fizikai egészségi állapot (43%) vagy a látás (423%) javításának kell lennie, de közel harmaduk (31%) egyszerűen csak vonzóbb testre vágyik.

Stefan Keller képe a Pixabay-en.
Stefan Keller képe a Pixabay-en.

Vannak azonban még kétségek ezzel kapcsolatban, hiszen a résztvevők tartottak attól, hogy a tökéletesítés a gazdagok kiváltsága lesz (43%), és vannak (26%), akik inkább amiatt aggódnak, hogy a testüket meghekkelhetik a kiberbűnözők.

Most, hogy a digitális technológia a mindennapi életünk egyre fontosabb részévé vált, a korábban sci-fibe illőnek tartott embertökéletesítés – azaz a fizikai és mentális képességeink újraalkotásának vagy fokozásának – eszméje új erőre kapott.

Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta:

„Az embertökéletesítés napjaink egyik legjelentősebb technológiai trendje. Máris rendkívül sokféle gyakorlati alkalmazását láthatjuk a mindennapi életünk különböző területein, többek között az egészségügyben és a szociális ellátásban, a sportban, az oktatásban és a közlekedésben. Gondolok itt például a tűzoltási és mentési műveleteknél használt exoszkeletonokra (külső vázakra) vagy a szervek bionyomtatására.

Az emberek azonban joggal gyanakvóak. Az embertökéletesítés rajongói már most is a lehetőségek korlátait feszegetik, ám általánosan elfogadott szabványokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tökéletesítésből úgy hozhassuk ki a legtöbbet, hogy eközben a legkevesebb kockázattal járjon.”

A Kaspersky 16 országban végzett kutatásának további megállapításai a következők:

A dél-európai – többek között a spanyolországi, portugáliai, görögországi és olaszországi –, valamint a marokkói felnőttek a legnyitottabbak az embertökéletesítésre

Az egyesült királyságbéli és a franciaországi felnőttek a legszkeptikusabbak az embertökéletesítést illetően, a britek 36%-a és a franciák 30%-a ellenzi az ötletet. Franciaországban a felnőttek több mint a fele (53%), és az Egyesült Királyságban ugyancsak a felnőttek több mint a fele (52%) véli úgy, hogy az embertökéletesítés káros lesz a társadalomra nézve. Ez az arány jóval magasabb a többi válaszadónál mért átlagnál, ami 39%.
A vonzóbb test elérése érdekében végzett tökéletesítés a nők több mind harmada (36%) számára volt vonzó, míg a férfiaknál csak a válaszadók negyede (25%) érzett így. A férfiakat ugyanakkor sokkal jobban érdekelte az, hogy erősebbek legyenek (23%), mint a nőket (18%).
A megkérdezettek csaknem fele (47%) azon a véleményen volt, hogy az embertökéletesítést a kormányoknak kellene szabályozniuk. A kormányzati beavatkozást a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyság válaszadói támogatják (77%), a legkevésbé pedig a görögök (17%).
Az emberek egyharmadát (33%) „izgalommal tölti el” az embertökéletesítés gondolata, ugyanakkor a nők egy kicsit nagyobb arányban (21%) mondták azt, hogy inkább aggodalommal, semmint izgalommal tölti el őket a tökéletesítés gondolata, mint a férfiak, akiknél ez az arány csak 15% volt.

A megállapításokat a Kaspersky egy kerekasztal-beszélgetés keretében tette közzé, melynek házigazdája Kate Russell technológiai újságíró volt. A beszélgetésen részt vett még:

Zoltan Istvan magyar származású író, a Transzhumanista Párt alapítója, dr. Julian Savulescu, az Oxfordi Egyetem és az Uehiro Gyakorlati Etikai Tanszék professzora, David Jacoby, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának szenior biztonsági kutatója, Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója. A kerekasztal-beszélgetés a„Vita az embertökéletesítésről” címet viselte.

„Szerintem az emberek többsége hajlandó lenne alávetni magát valamilyen tökéletesítési eljárásnak, amennyiben az kis lépésekben történik, és látják benne a gazdasági és egészségügyi előnyöket” – fejtette ki Zoltan Istvan. „A történelemre visszatekintve általában véve elmondható, hogy az emberek kezdetben nem kedvelik a technológiai újításokat, de elfogadják őket, mert felismerik, hogy a munkájuk, a megélhetésük és a nemzetbiztonság forog kockán.”

Julian Savulescu szerint az embertökéletesítés legfontosabb területe pszichológiai: kognitív képességeink és erkölcsi érzékünk fejlesztése. „A legnagyobb fenyegetést az emberi viselkedési képességek, többek között a morális viselkedési képességek területén jelentkező emberi egyenlőtlenség jelenti” – figyelmeztet Savulescu. „Az embertökéletesítésben megvan a potenciál a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbítására, ezért a világ kormányai számára komoly kihívást jelent annak meghatározása, hogy miként lehetne az embertökéletesítésben rejlő lehetőségeket jó célokra felhasználni.”

David Jacoby, a Kaspersky szenior biztonsági kutatója így vélekedett: „A történelem során elég példát láthattunk arra, hogy az új technológiákat rossz célokra használták fel, bár ezek a technológiai fejlesztések általában véve hasznosak voltak az emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy az embertökéletesítéssel is ez lesz a helyzet. Ezért aztán ébernek kell lennünk, és ügyelnünk kell a visszaélések vagy a támadások formájában jelentkező fenyegetésekre, hogy a biztonság ne csak egy megkésett gondolat legyen, amikor az embertökéletesítés mindennapos rutinná válik.” 

A kutatásról

A terepmunkát az Opinium Research 2020. július 9. és 27. között végezte. Az Opinium 14 500 felnőttet kérdezett meg 16 országban: Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Marokkóban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban.

(forrás: Kaspersky)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink