hirdetés
2018. december. 13., csütörtök - Luca, Otília.
hirdetés

 

Félni kell az influenzától?

Ma kiszolgáltatottabb az emberiség egy spanyolnáthaszerű influenzajárványnak, mint száz év, derül ki a Qubit összeállításából.

hirdetés

Az Amerikai Orvosi Szövetség folyóiratában (JAMA) megjelent tanulmány szerint „manapság az emberiség sokkal védtelenebb egy világméretű influenzajárvánnyal szemben, mint 1918-ban volt” – írja a Qubit.

Ez az állítás már csak azért is aggasztó a mindenki által csak spanyolnáthaként emlegetett kór eljövendő édestestvéréről, mert előbbi egyes történészek szerint 50-100 millió áldozatot is követelt. A járvány ráadásul – a szokásos szezonális influenzától eltérően – nem az idősek és a legyengült immunrendszerű krónikus betegek közül szedte az áldozatait, hanem a fiatal felnőttekre bizonyult a legvégzetesebbnek. Elsősorban a 18-45 évesek közül szedte az áldozatait, az Egyesült Államokban a fokozottan érintett területeken a várandós nőknek a háromnegyede is odaveszett. Mára úgy gondolják, hogy a halált okozó tünet többnyire az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó, úgynevezett citokin-vihar volt. Utóbbiról pedig ma se tudnak sokkal többet, mint száz éve.

Az viszont biztosan tudható, hogy a járványok gyorsabban és hatékonyabban terjednek, ha sok potenciális vírusgazda tömörül viszonylag kis helyen. A Föld mai lakossága több mint háromszorosa a száz évvel ezelőttinek, és az emberiség legnagyobb része a nyomornegyedeknél alig jobb körülmények között él. Egy világ körüli útra induló vírusnak lényegesen több lehetősége van emberről emberre ugrálva végzetesen agresszív formát ölteni.

Nemcsak az emberek, a háziállatok túltenyésztése is fokozott veszélyt jelent – emelt ki egy másik fontos tényezőt a Qubit kérdésére Jankovics István virológus-mikrobiológus, az Immunmedical Intézet tudományos tanácsadója. A spanyolnátha kórokozója például az uralkodó elképzelések szerint egy madárvírusból alakulhatott ki, és az Egyesült Államokban épp abban az időben nagyüzemivé váló pulykafarmokon dolgozó farmereket fertőzte meg elsőként. A vírus az emberekre akkor vált igazán veszélyessé, amikor a korábbi farmerek katonákként a háború sújtotta Európába érkeztek, ahol a szükségszállásokon, lövészárkokban nyomorgó, legyengült immunrendszerű tömegek között ráadásul még a tífusz is felütötte a fejét.

A fajok tömeges együttélése lehet az egyik legnagyobb kockázata Jankovics doktor szerint annak, hogy a spanyolnáthához hasonló influenzajárvány szabadulhasson az emberiségre.

(forrás: Qubit)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink