hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

Falus András az önkéntes DNS-tesztekről

Falus Andrással, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének professzorával a Magyar Nemzet beszélgetett.

Nem árt az óvatosság – mutat rá Falus András, az önkéntes DNS-tesztek hátulütőire, hiszen valójában fogalmunk sincs arról, mert nem tudjuk ellenőrizni, hogy hogyan, meddig, milyen módon őrzik a rólunk tárolt genetikai információkat azok a cégek, amelyek például egy származási teszttel valójában a teljes genetikai adatállományunkkal kapcsolatos információhoz hozzájutnak. A professzor egyébiránt nem látja túl sok értelmét a származási teszteknek, mert, mint fogalmaz, a területileg vagy vallási okokból elzárt közösségek tagjain kívül mindannyian hihetetlenül sokfélék vagyunk.

– Mit tesz hozzá az életemhez, ha megtudom, hány százalékban vagyok kelet-európai, olasz, ír vagy kelet-ázsiai? Ami fontos tudás a családról, rólunk, és amit szerintem tovább kell adnom a gyerekeimnek és az unokáimnak, az nem ezekből a vizsgálatokból fog kiderülni, hanem sokkal inkább a családi hagyományokból és legendáriumokból.

Falus András még nagyobb óvatosságra int azokkal a – származási vizsgálatoknál drágább – tesztekkel kapcsolatban, amelyek azt ígérik, hogy azokból megtudhatjuk, milyen genetikai kockázatokat hordozunk bizonyos betegségekre. Mint mondja, a kétméternyi DNS-ből három centiméter az, ami az emberi test működéséhez szükséges fehérjét kódol. A többit régen hulladék DNS-nek hívták, mert nem ismerték a funkcióját. Ma már tudják, hogy nagyon komoly, főleg szabályozási szerepe van. Ha tehát az említett két méterből három centiméternél eltérést találnak az átlagostól, nem tudhatjuk, hogy a fennmaradó nagy szakaszban nincs-e valami, ami kompenzálja azt.

– Keveset tudunk ahhoz – hangsúlyozza Falus András –, hogy okos, értelmes következtetés levonható legyen, ahhoz viszont nagyon is sokat, hogy bárkit halálra rémítsen, ha megtudja, hajlama van mondjuk májrákra vagy Alzheimer-kórra. Az ilyen jellegű vizsgálatoknak akkor van értelmük, ha okkal és indokkal orvos rendeli el és értelmezi, például ha azt akarják megtudni, hatni fog-e egy adott betegnél egy daganatellenes terápia. Az ilyen esetekben azonban életmentők ezek a vizsgálatok.

A teljes beszélgetést a Magyar Nemzet közli.

(forrás: Magyar Nemzet)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink