hirdetés
2019. május. 23., csütörtök - Dezső.
hirdetés

 

A krónikus fáradtság szindróma rejtélye

Egy 2009-es kutatás szerint CFS betegekben gyakran vírusfertőzés áll fenn, amit egy XMRV-nek nevezett vírus okoz. Ezt most egy újabb, igen alapos vizsgálat alátámasztja, korábban azonban négy független kutatócsoportnak sem sikerült igazolnia. A legújabb eredményről még az is elképzelhető, hogy teljesen új felfedezés.

hirdetés

„A helyzet fokozódik.” Múlt héten végre megjelent egy hosszú ideje várt közlemény az Egyesült Államok kormányzati laboratóriumai munkatársainak tollából, amely a krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome, CFS) és egy vírus kapcsolatával foglalkozik. A tanulmány megerősíti egy 2009-ben publikált írás eredményét, azt, hogy a CFS betegekben gyakran vírusfertőzés áll fenn, amit egy XMRV-nek nevezett vírus okoz. A 2009-es tanulmányt sokan vitatták, mivel megjelenése után négy független kutatócsoport is megpróbálta igazolni az eredményt, azonban egyiknek sem sikerült.  Most azonban még a szkeptikusok is elismerik, hogy az új vizsgálatot nagyon gondosan végezték, a szerzők mindent megtettek a pontosság érdekében. Ez azonban még érthetetlenebbé teszi, hogy egyes laboratóriumokban miért sikerül könnyedén a vírus kimutatása, míg másokban nyomát sem találják.

A CFS betegekben gyakran vírusfertőzés áll fennTovább bonyolítja a kérdést, hogy a múlt hétfőn a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben (PNAS) megjelent tanulmányban nem magát az XMRV-t mutatták ki, hanem egymáshoz nagyon hasonló vírusok egy csoportját. Ezért egyesek szerint nem is a 2009-es eredményt erősítették meg, hanem új felfedezést tettek.

Hatvanhét százalék fertőzött XMRV-vel

A történet 2009 októberében kezdődött, amikor Judy Mikovits és kutatócsoportja, a Whittemore Peterson Institute (WPI, Reno, Nevada) munkatársai azt közölték a Science-ben, hogy az általuk vizsgált CFS betegek 67 százaléka meg volt fertőzve az XMRV-vel, míg az egészséges kontrollok közt csak 3,4 százalék volt ez az arány. Az eredmény nagy izgalmat és komoly reményeket váltott ki a betegek körében. Azonban miután négy másik laboratórium nem erősítette meg ezt a felfedezést, sokan azt gondolták, hogy a WPI, egy kevéssé ismert magánintézet kutatói egyszerűen tévedtek.

A kormányzati laboratóriumok, amelyek megismételték az eredeti kísérletet, a vitában az ellenkező oldalon találták magukat. A négy vizsgálat egyikét, amelyek nem igazolták az XMRV jelenlétét, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) kutatói végezték, míg a legújabb kísérletet, amely szerint Judy Mikovitsnak igaza volt, a Food and Drug Administration (FDA), a National Institutes of Health (NIH) és a Harvard Egyetem orvoskarának munkatársai folytatták le. Egyik munkacsoport sem tette közzé rögtön az eredményeit, előbb még egyszer ellenőrizték őket. A CDC kutatói már júliusban eléggé biztosak voltak állításaik helyességében ahhoz, hogy a Retrovirology-ban publikálják a  vizsgálatokat, az FDA, az NIH és a Harvard kutatói pedig most közölték eredményüket a PNAS-ban.

Tizenöt év múlva is fertőzött

A PNAS-ban megjelentetett vizsgálat során 37 CFS beteg mintáit vizsgálták, olyan mintákat, amelyeket még az 1990-es évek közepén nyertek tőlük. Az XMRV gag génjének nyomait próbálták kimutatni, és 32 betegben (87 százalék) ez sikerült is. Ezzel szemben a 44 egészséges kontrollszemély közül csak 3-ban (6,8 százalék) találták meg e nyomokat. Igen alaposan ellenőrizték, hogy nem szennyezettek-e a minták, és munkájukat mindenki teljesen megbízhatónak tartja. Mi több, a fertőzött betegek közül 8-ból ismét mintát vettek, és most, 15 év múltán is fertőzöttnek találták őket.

Egy munkacsoport, amelyet a National Heart, Lung, and Blood Institute (NHLBI) koordinál, most vizsgálja, hogy mi lehet az oka annak, hogy tapasztalt kutatók gyökeresen ellentmondó eredményekre jutottak. Szerepe lehet a betegek kiválasztásának, amely nem egyforma kritériumok alapján történt az egyes vizsgálatokban, azonban még ez sem magyarázza meg, hogyan lehetséges, hogy négy laboratóriumban egyetlen fertőzöttet sem találtak. Előfordulhattak apró különbségek a mintavételben és/vagy a minták kezelésében. Azonban az NHLBI program keretében az érintett laboratóriumoknak ismeretlen mintákat küldtek, melyek egy része XMRV-t tartalmazott, és mindegyik laboratórium helyesen azonosította ezeket a mintákat. A minták és a reagensek kölcsönös cseréje most is folyik a laboratóriumok között, és azt remélik, karácsonyra már fény derül arra, mi okozhatta az eredmények eltérését.

 

Forrás: Martin Enserink: New XMRV Paper Looks Good, Skeptics Admit—Yet Doubts Linger. Science, 2010, 329:1000.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink