A cukorbetegség előszobája – röviden így jellemezhetnénk a szervezet szénhidrát-háztartásának zavarát, amelyet szaknyelven inzulinrezisztenciának neveznek. Tekse István szülész-nőgyógyász főorvos praxisában gyakran fordul elő ez a betegség.
Ha azonnal nem is, nyolc-tíz év elteltével a legtöbb cukorbeteg találkozik azzal a lábszárfekéllyel, amelyet "cukorbeteg lábnak" nevez a köznyelv, és amely e betegség egyik legsúlyosabb szövődménye. Törvényszerű, hogy a fekélyesedés akár az alsó végtag elvesztéséhez is vezethet?
Húsz év, negyvenkét ország – ennyi a rövid mérleg. A Föld valamennyi részén ismerik és alkalmazzák a hipno szülést, a HypnoBirthing védett márkanéven terjedő és hódító "örömszülést".
Paracelsus elhíresült ismert mondása, amely szerint "a halál a bélben lakozik", mára sem veszítette el aktualitását – azzal a kiegészítéssel és felismeréssel, hogy az egészségnek, a szervezet egyensúlyának alapja és lehetősége is a belekben van.
A születés önmagában csoda, és minden az, ami körülveszi: a tervezés, a várandósság, a szülés, az új élet kibontakozása, fejlődése. De van-e jogunk, erkölcsi alapunk ünnepelni a születés misztériumát nekünk, magyaroknak, akik Európában az utolsó helyen állunk a születésszámot tekintve?
A hiperaktívnak "elkönyvelt" gyerek magán viseli a bélyeget, hogy antiszociális, nem való közösségbe, hátráltatja a többiek játékát, tanulását. Pedig a dolog nem ilyen egyértelmű – állítja Hajdú Ágnes fejlesztőpedagógus, aki sok hiperaktív gyerekkel foglalkozik munkája során.
Háromféle ember van: akinek már fájt a gerince, akinek fáj, és akinek fájni fog. Bár a megállapítás elcsépelt közhelyként hangzik, sok igazságtartalma van Varga Péter Pál szerint is, aki az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatójaként és gyakorló gerincsebészként naponta szembesül a mondás valóságával.
Pszichológusok, pszichiáterek régóta sikerrel alkalmazzák gyógyító eszközként a tudatos mosolyt a testi-lelki jóllét, az általános közérzet javítása céljából. Azt vallják, hogy a mosoly bevált terápiás eszköz, a nevetés pedig kimondottan gyógyszer, amihez ingyen bárki hozzájuthat.
Volt egy álmom – mondja Murányi Mónika, aki tanító-konduktorként végzett a nemzetközi hírű Pető Intézetben, ahol a segítőkészség, az empátia, az áldozatvállalás szinte alapkövetelmény. Az álom évekkel ezelőtt megvalósult, amikor létrehozta a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítványt, a KÖSSZ-t.
A betegségek korai felismerése egyfajta versenyfutás az idővel, kulcskérdés szinte valamennyi egészségügyi területen. Hogy mennyire érvényes szempont a csecsemők és kisgyermekek szívrendellenességei esetében, arról Szatmári András professzorral, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermek Szívközpontjának szakmai főigazgatójával beszélgetünk.
A helyzet változatlan – mondja Kurimay Tamás, a Szent János Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. A megállapítás arra vonatkozik, hogy egy évvel ezelőtt uniós felmérés készült és Magyarország könnyűnek találtatott: csaknem a legpesszimistább ország a miénk.
A
bizonytalanság rosszabb a hiteles diagnózisnál – sokan osztják ezt a véleményt,
akik látják, hogy gyermekük fejlődése, viselkedése eltér a megszokottól.
Különösen igaz a megállapítás az autizmus néven ismertté vált genetikai
eredetű, több gén együttes kombinációja okozta, változatos tüneteket produkáló
fejlődési, idegrendszeri elváltozással kapcsolatban.
Biztonság és komfort: ez a két leglényegesebb tulajdonság, amely az új véralvadásgátló gyógyszert jellemzi. Bucsi László, a Magyar Ortopédiai Társaság elnöke szerint nem is egy gyógyszerről van szó, hanem kettőről. Ugyan a két különböző gyógyszergyár által készített tabletta már legalább egy éve kapható nálunk is, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak június elsejétől támogatja. A kilencven százalékos támogatás igen sokat jelent a betegeknek.
Hova tűnnek a magyar orvosok? Mostanában a kérdés egyre gyakrabban hangzik el, és egyre szélesebb kört foglalkoztat. Nem véletlenül, hiszen az egészségügy olyan központi téma, olyan közügy, amely mindenkit érint élete valamely szakaszában. Ha figyelembe vesszük, hogy a legfrissebb egészségügyi felmérés alapján a magyar lakosságnak 42 százaléka – saját állítása szerint – valamilyen krónikus betegségben szenved, és a globális irányzat is az, hogy 2100-ra a fejlett világ fele lesz krónikus beteg, akkor nem hiábavaló az aggodalom. Kellenek a jó orvosok.
A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.