2019. november. 18., hétfő - Jenő.

A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

British Medical Journal – BMJ

Hogyan és mit mond az onkológus a palliatív kemoterápiáról a betegnek?
BMJ 2008;337(34):a752
A kvalitatív felmérés eredménye, hogy a palliatív kemoterápia várható túlélés-hosszabbító hatásáról a betegeknek nincs letisztult, világos képük. Legtöbbször a kezelés megbeszélésekor a túlélésben nyert idő hossza nem is kerül elő, mint téma. Javasolt és a betegek igényelnék is, hogy a kezeléstől nyert „életidőről” tájékoztassák a terápiáról való döntéskor.

A vérnyomás szerepe az 1-es típusú diabétesz talaján létrejövő korai retinopathia kialakulásában
BMJ 2008;337(34):a918
Közel kétezer, 1-es típusú diabéteszben szenvedő fiatal vérnyomásának alakulását követték átlagosan 5 éven keresztül, és figyelték az összefüggést a korai retinopathia kialakulásával. Közel egyharmaduknál (36 százalék) alakult ki a szem betegsége. Mindegyiküknél fennállt a szisztolés vagy a diasztolés vérnyomás előzetes emelkedése, mely a vese állapotától függetlenül alakult ki.


Journal of American Medical Association (JAMA)

A divertikulózis összefüggése különféle táplálékok – diófélék, kukorica, popcorn – fogyasztásával
JAMA 2008;300(8):907–914
A divertikulózisban szenvedő betegeknek rendszerint nem ajánlják a csonthéjasok, és kukorica, illetve a pattogatott kukorica fogyasztását. E tanács evidenciáját eddig nem bizonyították, hogy a diétával tényleges csökken-e gyulladások illetve vérzések száma. 47 228 40-75 éves páciens adatait dolgozták fel. 801 divertikulitisz és 383 divertikulitisz talaján kialakult vérzés fordult elő. Az előzetes várakozással szemben a fenti ételek nem emelték a divertikulózis kialakulásának rizikóját és nem emelték a szövődmények számát sem. A diétás tanácsot tehát úgy tűnik, hogy újra kell gondolni.

Ólomot, higanyt és arzént tartalmazhatnak az interneten árusított amerikai és indiai ayrvedikus szerek
JAMA 2008;300(8):915–923
Tradicionális ayurvedikus medicinákban találtak ólomot, higanyt, arzént az amerikai fogyasztóvádelmi hatóság szakemberei – a vizsgált termékek egyötöde tartalmazott toxikus fémeket a megengedett határ feletti mennyiségben, akár az USA-ban, akár Indiában gyártották. Háromnegyedüknél a gyártási körülmények sem feleltek meg teljesen az elfogadott előírásoknak. A fémek „ rasa shastra” gyakorlatában jelen lehetnek növényekkel, sókkal és drága kövekkel együtt a szerekben.

The Lancet

Nonsense mutáció okozta cisztás fibrózis PTC124 kezelése – 2. fázisú vizsgálat
Lancet 2008;372(34):719–727
A cisztás fibrózisok 10 százalékát nonsens mutáció okozza CFTR gén sérülésekor. Olyan betegeket válogattak a vizsgálatba, akiknek legalább egy nonsense mutációt találtak a CFTR génen. A szájon át adható PTC 124 a 2. fázisú vizsgálatban 23 beteg adatai alapján visszaszorítja nonsense mutációt és csökkenti a fibrózis okozta epiteliális elváltozásokat. Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak.

Perinatális események és a mesterséges megtermékenyítés
Lancet 2008;372(34):737–743
Olyan terhességek adatait vizsgálták, ahol ugyanannak az asszonynak egyik gyermeke spontán terhesség, másik gyermeke valamelyik típusú asszisztált megtermékenyítés után született. Általában a mesterséges megtermékenyítés után az újszülöttek kisebb súlyúak, korábban születnek és valamivel magasabb a perinatális halálozás, mint a spontán terhesség után. Viszont ennek oka legnagyobb valószínűséggel nem a megtermékenyítés technikai megoldásban van, hanem a meddőség okával függ össze. Hiszen a vizsgálat alapján a perinatális anamnézisben nem volt különbség ott, ahol az asszonynak volt spontán terhességből született gyermeke is.


Mely tényezők vezetnek a madárinfluenza-vírus okozta betegség nagy mortalitásához?
Lancet 2008;372(34):744–749
Indonéziában fordult elő a legtöbb madárinfluenza- (H5N1-) fertőzés, és itt volt eddig a legmagasabb a betegség mortalitása is. Az egyedi esetek gondos elemzéséből nyert adatok összesítésével arra keresték a választ, hogy mi áll a kiemelkedően jelentős mortalitás hátterében. A H5N1-fertőzés halálozásának csökkentéséhez oseltamivir-kezelés mielőbbi (lehetőleg 2 napon belüli) bevezetésére van szükség. Ehhez a diagnosztika fejlesztése és jobb ellátás-szervezésre lenne szükség.

QT-szindrómák: hosszú és rövid formák
Lancet 2008;372(34):750–763
Az összefoglaló a veleszületett hosszú és rövid QT-szindrómákkkal kapcsolatos legfrissebb ismeretanyagot gyűjti össze, különös tekintettel a genotípus-fenotípus kapcsolatokra. Ritka előfordulásuk ellenére ezek a szindrómák jelentik az öröklődő, életveszélyes aritmiákat okozó ioncsatorna-rendellenességek megértésének kiindulási pontját. A főként K+-, Na+- és Ca2+-áramokat érintő változások – amelyek a kamrai repolarizációs időt nyújtják vagy csökkentik – vezethetnek elekrofiziológiai heterogenitáshoz. Ez pedig kamrai tachyarrhythmiák kialakulására és hirtelen halálra hajlamosít. A genetika háttér tisztázása a jövőben génterápiás megközelítés előtt nyithat utat, melytől a repolarizáció helyreállítását remélik. Jelenleg a kezelés tüneti: panaszok esetén cardioverter-defibrillátort ültetnek be. A klinikusoknak ajánlott szem előtt tartani, hogy ezek a szindrómák hirtelen halálra hajlamosítanak, mely bizonyos gyógyszerekkel, ischaemiával, fizikai, vagy lelki igénybevétellel provokálható.


New England Journal of Medecine – NEJM

Cerebrális bénulás megelőzése magnézium-szulfáttal
NEJM 2008;359(9):895–905.
A magzati korban bekövetkező magnézium-szulfát expozíció, kísérletes adatok alapján, csökkentheti a cerebrális bénulás rizikóját a koraszülöttek körében. A véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban a 24–31. gesztációs hét között várható koraszülések előtt alkalmazták az intravénás magnézium-szulfátot. A cerebrális bénulás és a halálozás együttes rizikóját nem sikerült csökkenteni, de a túlélők között szignifikánsan kevesebb bénulás fordult elő.

Myeloma multiplex bevezető kezelése bortezomib-melphalan és prednisolon kombinációjával
NEJM 2008;359(9):906–917
A nagydózisú kezelésben nem részesíthető myeloma multiplexes betegek standard terápiája a melphalan – prednisolon kombináció. Ebben a betegcsoportban vizsgálták a bortezomibbal kiegészített kombináció hatékonyságát bevezető terápiaként. A frissen diagnosztizált, nagydózisú kezelésben nem részesíthető betegek esetében, a bortezomib-melphalan-prednisolon kombináció, hatásosabban csökkentette a betegség progresszióját, mint a hagyományos kezelés.

Agyi eredetű neurotrop faktor és az elhízás kapcsolata WAGR szindrómában
(Brain-Derived Neurotrophic Factor and Obesity in the WAGR Syndrome)

NEJM: 2008;359(9):918-927.
Az agyi eredetű neurotrop faktor (brain-derived neurotrophic factor, BDNF) állatkísérletes adatok alapján, az energia homeosztázis fontos szabályozó eleme, de az emberi szervezetben játszott szerepéről, illetve jelentőségéről keveset tudunk. A 11-es kromoszómán elhelyezkedő BDNF-gén közeli lokalizációban van azzal a génpárral, melynek deléciója a WAGR-szindróma (Wilm-tumor, aniridia, genitourináris anomáliák és mentális retardáció) okozója. Megfigyelték, hogy a WAGR-szindrómás gyermekek egy része hiperfágiás és elhízik. Feltételezték, hogy a jelenség kapcsolatba hozható a kromoszóma nagyobb szakaszának deléciójával – a BDNF-gén érintettségével. A hiperfágiás WAGR-szindrómások között valóban alacsonyabb volt a szérum BDNF-szintje. Ez arra enged következtetni, hogy a BDNF az emberi szervezetben is fontos szerepet játszik az energia homeosztázisban.

Az akut fekélyvérzés kezelése
NEJM 2008;359(9):928–937.
Az akut felső gastrointestinalis vérzések definíció szerint a Treitz-szalagtól orálisan elhelyezkedő vérzésforrásra vezethetők vissza. Gyakoriságuk és az általuk okozott súlyos klinikai állapot miatt, anyagi vonzatuk az egészségügyben nem elhanyagolható. Legsúlyosabb szövődménye a vérzés kiújulása, illetve a halál bekövetkezése. Ez utóbbi gyakran a vérzés miatt dekompenzálódó társbetegségekre vezethető vissza. Az összefoglaló közlemény a heveny felső gastrointestinalis vérzések korszerű kezelési elvét tekinti át.

A trombusképződés mechanizmusa
NEJM 2008;359(9):938–949
A véralvadás elengedhetetlen élettani folyamat a zárt, nagy nyomású keringési rendszer integritásának biztosításában érsérülés esetén. Az érfal károsodása és a vér kilépése villámgyors folyamatsort indít el, amely lezárja a sérült részt és megállítja a vérzést. A keringő vérlemezkék a sérülés helyére kötődnek és a kialakuló trombus egyik legfontosabb alkotóelemévé válnak. A szöveti faktor által elindított véralvadás, a thrombin- és a fibrinképződésben teljesedik ki. Ezen párhuzamosan zajló, komplex rendszert alkotó folyamatok, nem minden körülmények között zajlanak zavartalanul. A szemléletes ábrákkal tűzdelt cikk kiváló alkalom minden kollégának, hogy felfrissítse a véralvadás patomechizmusáról egykor tanultakat.

Medical Online

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!