hirdetés
2020. augusztus. 09., vasárnap - Emőd.
hirdetés

28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)

Pitvarfibrilláció miatt alvadásgátló kezelésben részesülő betegek esetén az alsó gasztrointesztinális vérzés jelentkezése gyakran társult addig fel nem fedezett kolorektális rákkal. Az alsó gasztrointesztinális vérzés lehet az alvadásgátló kezelés benignus következménye, de minden esetben ki kell vizsgálni a beteget egy esetleges malignus ok irányába is.

Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az ischaemiás stroke/szisztémás embóliás, valamint a major vérzéses szövődmények kockázata tekintetében a rivaroxaban és a warfarin között, nem-valvuláris pitvarfibrillációban és IV-V stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő betegek esetén. A vizsgálat eredményei alapján a rivaroxaban a warfarin alternatívája lehet ezeknél a betegeknél.

A betegek elsősorban egy napi egyszeri adagolású NOAC kezelést részesítenek előnyben. Az egyéni preferenciákat figyelembe kell venni a pitvarfibrilláció kezelése során, mivel ez javíthatja a terápiás adherenciát, ezáltal a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát a rutin klinikai gyakorlatban.

hirdetés

E havi szerkesztőnk


 

Prof. Dr. Komócsi András

 

Általános Orvosi diplomáját 1995-ben szerezte a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Végzést követően a Pécsi Orvostudományi Egyetem II. Sz Belgyógyászati Klinikáján kezdett el dolgozni. Belgyógyász gyakornokként, majd nappali tagozatos PhD hallgatóként végzett kutatómunkát. A Lübecki Egyetemen töltött egy éves kutatói ösztöndíjat követően a PTE KK Szívgyógyászati klinikáján helyezkedett el. Itt szerzett belgyógyászati, majd kardiológiai szakvizsgát. PhD fokozatát 2004-ben, MTA doktori címét 2012-ben védte meg. 2017-ben kapott egyetemi tanári kinevezést.