2020. június. 04., csütörtök - Bulcsú.

Az adherencia legalább 90 %-on tartása optimalizálhatja a nem-K-vitamin-antagonista orális antikoagulánsokkal (NOAC) végzett gyógyszeres terápia hatékonyságát.

A nem valvuláris pitvarfibrillációban alkalmazott két leggyakoribb direkt orális antikoaguláns hatásosságát, hatékonyságát és biztonságosságát tekintette át ez a széles körű bizonyítékokat felvonultató tanulmány.

A direkt alvadásgátló szerek alkalmazása a törés alacsonyabb kockázatával társult warfarinnal összehasonlítva, különösen osteoporosisban szenvedő betegek esetén.

A direkt antikoagulánsok elmúlt évtizedben tapasztalt térnyerése mellett az ischaemiás stroke előfordulási gyakoriságának a csökkenése igazolható pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél – derül ki egy nagy betegszámú, olaszországi obszervációs vizsgálatból.

A pitvarfibrilláló (PF) betegek esetében a stroke és a kardiális eredetű szisztémás embolizáció primer profilaxisára ajánlott orális antikoagulálás feltételezhetően előnyökkel jár a vénás tromboembóliák (VTE) kivédése tekintetében is.

A nonvalvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) szenvedő betegek körében a direkt orális antikoaguláns kezelés alapvető fontossággal bír a stroke prevenciója érdekében.

Az orális antikoaguláns (OAC) megválasztása és a protonpumpa-inhibitorok (PPI) egyidejű alkalmazása nagyban befolyásolhatja a felső gasztrointesztinális (GI) vérzés kockázatát.

A cikk szerzői a pitvarfibrilláló betegek orális antikoaguláns (OAC) terápiájának megválasztásával kapcsolatos trendeket, illetve ezek demográfiai és klinikai paraméterekkel való összefüggését vizsgálták.