2020. június. 04., csütörtök - Bulcsú.

Manapság az újságok és híroldalak naponta frissülő méretes szalagcímekben közlik, hány újabb áldozata van az éppen dúló világméretű koronavírus-járványnak. És a valóban sokkoló adatok és meredeken felfelé ívelő görbék láttán hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy más halálokok nagyságrenddel több halálos áldozatot szednek a járvány alatt – ahogyan ezt tették a járvány előtt és feltehetőleg tenni fogják a pándémia lecsengése után is. Ilyen tömeggyilkos a dohányzás is.

Dohányosok és krónikus légúti betegségben szenvedők esetében fokozott annak a receptornak (ACE-2) az expressziója, mely a belépési utat jelenti a COVID-19 vírus számára. Ez a megfigyelés magyarázatot adhat arra, hogy éppen ebben a két csoportban miért okoz súlyosabb megbetegedést a COVID-19, egyszersmind rávilágít a dohányzásról való leszokás fontosságára is.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, és az is bizonyított tény, hogy a dohányzás fokozza a kardiovaszkuláris kórképek előfordulásának kockázatát, illetve a már fennálló betegséget súlyosbíthatja. Ennek fényében indokoltnak látszik a dohányzás és a szív- és érrendszeri megbetegedések összefüggéseinek elemzése.

A vizsgálat elsőként nyújt evidenciát a vareniklin, a bupropion és a nikotin tapasz összehasonlító hatékonyságára vonatkozóan pszichiátriai betegséggel vagy anélkül élőkben, kettős vak módon, mindhárom kezelést placebohoz viszonyítva.

Bár időről-időre felmerülnek olyan vélemények, melyek szerint az e-cigarettákból kevesebb károsító anyag jut a szervezetbe, a feltett kérdésre jóval bonyolultabb a felelet, mint hogy egyszerűen összehasonlítanánk a toxikus vegyületek számát.

„Szembe kell a szakembereknek és a betegeknek is nézniük azzal, hogy ez függőség, ami valójában egy betegség. A páciensünkkel is meg kell ezt értetni. Mindenkinek más lesz az az érv, ami meggyőzi őt arról, hogy addikcióban szenved."

A Nature-ben megjelent brit tanulmány szerint az idegrendszer fejlődési zavaraival élőknek ritkábban írnak fel vareniklint a dohányzásról való leszokás támogatására, pedig az adatok azt mutatják, hogy a vareniklin hatékonyabb, mint az NRT.

A koronavírus-járvány újabb ok a leszokásra: úgy tűnik, hogy a gyulladás az átlagosnál nagyobb pusztítást visz végbe a dohányosok tüdejében.

Jelen vizsgálatban a dohányzókban csökkent agyi szürkeállomány térfogatot találtak a bal thalamusban a nem dohányzókhoz képest.

A vareniklin és a bupropion a dohányzásról való leszokást segítő programokban eredményesen használt szerek, ugyanakkor aggodalmak merültek fel arra vonatkozóan, hogy alkalmazásuk kapcsán súlyos kardiovaszkuláris és pszichiátriai események bekövetkeztével kell számolnunk.

A tüdőrák esetén a hisztopatológiai típusok tekintetében az utóbbi évtizedekben jelentős átrendezés volt megfigyelhető. A korábban egyértelműen leggyakoribb laphámsejtes karcinóma helyét átvette a tüdő adenokarcinómája a fejlett országokban. Az ok a dohányzási szokások megváltozásában rejlik.

Az ex-dohányosoknak négyszer több genetikailag egészséges tüdősejtjük van, mint a dohányzóknak. Az egészséges sejtek jelentősen magasabb száma a tüdődaganatokkal szemben is védelmet nyújt.

A dohányzásról leszokás elősegítése minden egészségügyi dolgozó feladata. Minden páciens esetében elvégzendő a minimálintervenció, mely mindössze 3-5 percet vesz igénybe.

A dohányzás növeli a daganatos betegségek előfordulását, krónikus hypoxiás tüdőbetegséget idéz elő, illetve testszerte érrendszeri károsodást, érszűkületet idéz elő. Ez utóbbi betegségcsoport kialakulását vizsgáljuk részletesebben.

Egy 84 napos cigarettamentes vizsgálati időszak során vareniklint használókban szignifikáns, de mérsékelt csökkenést tapasztaltak a gyulladás és az oxidatív károsodás biomarkereinek szintjében.

A gyógyszerhatóságok feladata, hogy információt nyújtsanak a gyógyszerbiztonsági kérdésekről és tájékoztassák a közvéleményt a gyógyszerekkel összefüggő biztonságossági aggodalmakról.