2020. szeptember. 28., hétfő - Vencel.

A dohányzást világszerte a megelőzhető halálesetek vezető okai között tartják számon, mely éves szinten közel minden ötödik halálesetért felelős. A dohányzás a koszorúér-betegségen és a krónikus obstruktív betegségen (COPD) kívül kockázati tényező húgyhólyag- és vesetumorok kialakulásában is.

Az európai népesség több mint egynegyede dohányzik, míg a 25 és 39 év közöttiek körülbelül egyharmada. Közismert tény, hogy a dohányosok várható élettartama közel 10 évvel rövidebb, mint a nem dohányzóké, ráadásul a dohányosok egészséges élettartamukból körülbelül 20 évet veszítenek káros szokásukkal összefüggő megbetegedések miatt. 

A dohányzás számos betegség szempontjából az egyik legfontosabb elkerülhető kockázati tényező. Németországban a népesség körülbelül egyharmada dohányzik, mely évente közel 125 ezer halálesettel hozható összefüggésbe. 

A dohányzás továbbra is a morbiditás és mortalitás fontos tényezője, mely például az Egyesült Államokban minden ötödik halálesetért felelős valamilyen módon, illetve a csecsemőkori halálozás egyik legfontosabb módosítható oka. 

A dohányzás az általa okozott betegségek és szövődmények révén legalább tíz évvel megrövidítheti a várható élettartamot. Ugyanakkor a dohányzásról való leszokás bármely életkorban kedvező egészségi következményekkel jár.

A vareniklines kezelés esetén nagyobb arányban lesznek nem-dohányzók 2 év elteltével a páciensek, mint nikotin-helyettesítő terápia esetén. Emellett, egyes elemzések alapján a vareniklin választása a morbiditás és mortalitás tekintetében is előnyökkel járhat.

A dohányzás- és nikotinfüggőség nem szűnő közegészségügyi és klinikai probléma. Az Egyesült államok tisztifőorvosi hivatala még 1988-ban úgy foglalt állást, hogy a dohánytermékek használata a nikotinaddikció legfontosabb jelének tekinthető.

A dohányzás súlyosan károsítja mind a dohányos, mind a környezetében lévő passzív dohányosok egészségét, és komoly szerepet játszhat a légúti betegségek, így a koronavírus  terjesztésében is. 

A dohányzásról való leszokást nem kell, hogy szükségszerűen kísérje a hízás. A leszoktató programok mellett kínált testtömeg-kontrollt támogató tanácsadások a leszokás sikere mellett a testtömeg karbantartásában is hatékonynak bizonyulnak.

A nők gyakrabban vesznek igénybe külső támogatást a dohányzásról való leszokáshoz, mint a férfiak. A jövőben törekedni kell férfiakra szabott, dohányzásról való leszokást támogató megoldások fejlesztésére.

Normál nikotin-metabolizálóknál a vareniklin az elsőként választandó, dohányzásról való leszokást támogató hatóanyag. A Crohn-betegek, akiknél a kórkép lefolyása szempontjából lényeges a dohányzás abbahagyása, a vareniklint – a mellékhatásai miatt – az átlagosnál kevésbé tolerálják.

Az egyetemisták dohányzásról való leszokásában a társas környezet hatása kiemelten fontos. Ezt a leszokást elősegítő programok tervezésében is figyelembe kell venni.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy más halálokok nagyságrenddel több halálos áldozatot szednek a járvány alatt – ahogyan ezt tették a járvány előtt és feltehetőleg tenni fogják a pándémia lecsengése után is. Ilyen tömeggyilkos a dohányzás is.

Dohányosok és krónikus légúti betegségben szenvedők esetében fokozott annak a receptornak (ACE-2) az expressziója, mely a belépési utat jelenti a COVID-19 vírus számára. Ez a megfigyelés magyarázatot adhat arra, hogy éppen ebben a két csoportban miért okoz súlyosabb megbetegedést a COVID-19, egyszersmind rávilágít a dohányzásról való leszokás fontosságára is.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, és az is bizonyított tény, hogy a dohányzás fokozza a kardiovaszkuláris kórképek előfordulásának kockázatát, illetve a már fennálló betegséget súlyosbíthatja. Ennek fényében indokoltnak látszik a dohányzás és a szív- és érrendszeri megbetegedések összefüggéseinek elemzése.

A vizsgálat elsőként nyújt evidenciát a vareniklin, a bupropion és a nikotin tapasz összehasonlító hatékonyságára vonatkozóan pszichiátriai betegséggel vagy anélkül élőkben, kettős vak módon, mindhárom kezelést placebohoz viszonyítva.

Bár időről-időre felmerülnek olyan vélemények, melyek szerint az e-cigarettákból kevesebb károsító anyag jut a szervezetbe, a feltett kérdésre jóval bonyolultabb a felelet, mint hogy egyszerűen összehasonlítanánk a toxikus vegyületek számát.

„Szembe kell a szakembereknek és a betegeknek is nézniük azzal, hogy ez függőség, ami valójában egy betegség. A páciensünkkel is meg kell ezt értetni. Mindenkinek más lesz az az érv, ami meggyőzi őt arról, hogy addikcióban szenved."

A Nature-ben megjelent brit tanulmány szerint az idegrendszer fejlődési zavaraival élőknek ritkábban írnak fel vareniklint a dohányzásról való leszokás támogatására, pedig az adatok azt mutatják, hogy a vareniklin hatékonyabb, mint az NRT.

A koronavírus-járvány újabb ok a leszokásra: úgy tűnik, hogy a gyulladás az átlagosnál nagyobb pusztítást visz végbe a dohányosok tüdejében.

Jelen vizsgálatban a dohányzókban csökkent agyi szürkeállomány térfogatot találtak a bal thalamusban a nem dohányzókhoz képest.

A vareniklin és a bupropion a dohányzásról való leszokást segítő programokban eredményesen használt szerek, ugyanakkor aggodalmak merültek fel arra vonatkozóan, hogy alkalmazásuk kapcsán súlyos kardiovaszkuláris és pszichiátriai események bekövetkeztével kell számolnunk.

A tüdőrák esetén a hisztopatológiai típusok tekintetében az utóbbi évtizedekben jelentős átrendezés volt megfigyelhető. A korábban egyértelműen leggyakoribb laphámsejtes karcinóma helyét átvette a tüdő adenokarcinómája a fejlett országokban. Az ok a dohányzási szokások megváltozásában rejlik.

Az ex-dohányosoknak négyszer több genetikailag egészséges tüdősejtjük van, mint a dohányzóknak. Az egészséges sejtek jelentősen magasabb száma a tüdődaganatokkal szemben is védelmet nyújt.