2020. december. 02., szerda - Melinda, Vivien.

Az Európai Unió országaiban a dohányzás egészségi ártalmaira figyelmeztető ábrákat helyeznek el a dohánytermékek csomagolásán. Ezek az ábrák a csomagolás elülső felszínének 65%-át foglalják el, míg a csomagolás hátulján és az oldalsó felszínén 50%-án szöveges üzenetek vannak.

Az obstruktív alvási apnoe (OSAS, obstructive sleep apnea syndrome) jellemzője az ismétlődő, időszakos légzésleállás, melynek hétterében a felső légutak alvás közbeni obstrukciója, csökkent oxigénszaturáció és rövid időtartamú ébredések állnak.

A dohányzásról történő leszokási kísérlet az esetek többségében a dohányzáshoz való visszatéréssel zárul. A relapszusráta különösen az absztinencia első néhány hetében magas, függetlenül attól, hogy a leszokás szaksegítséggel vagy anélkül történik-e.

Az orális leukoplakia a rákelőző elváltozások közé tartozik, melyek etiológiája nem pontosan ismert, kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, melyek fokozzák a malignus transzformáció kockázatát is. A rizikótényezők között kétségkívül említést érdemel az alkoholfogyasztás, a dohányzás és mechanikai traumák hatása.

A dohányzás az általa okozott betegségek és szövődmények révén legalább tíz évvel megrövidítheti a várható élettartamot. Ugyanakkor a dohányzásról való leszokás bármely életkorban kedvező egészségi következményekkel jár.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a dohányzás miként befolyásolja a COVID-19-fertőzés előfordulását és kimeneteleit.

A dohányzás- és nikotinfüggőség nem szűnő közegészségügyi és klinikai probléma. Az Egyesült államok tisztifőorvosi hivatala még 1988-ban úgy foglalt állást, hogy a dohánytermékek használata a nikotinaddikció legfontosabb jelének tekinthető.

A krónikus vesebetegség (CKD, chronic kidney disease) világszerte egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent. A Global Burden of Disease Study 2016-os adatai szerint világviszonylatban 200 millió fölöttire tehető a CKD által érintett betegek száma.

A dohányzással összefüggő betegségek szerte a világon a korai halálozás vezető okai közé tartoznak. Egy átlagos dohányos legalább 10 évvel rövidebb élettartamra számíthat, mint nem dohányos társa.

A dohányzást világszerte a megelőzhető halálesetek vezető okai között tartják számon, mely éves szinten közel minden ötödik halálesetért felelős. A dohányzás a koszorúér-betegségen és a krónikus obstruktív betegségen (COPD) kívül kockázati tényező húgyhólyag- és vesetumorok kialakulásában is.

Az európai népesség több mint egynegyede dohányzik, míg a 25 és 39 év közöttiek körülbelül egyharmada. Közismert tény, hogy a dohányosok várható élettartama közel 10 évvel rövidebb, mint a nem dohányzóké, ráadásul a dohányosok egészséges élettartamukból körülbelül 20 évet veszítenek káros szokásukkal összefüggő megbetegedések miatt. 

A dohányzás számos betegség szempontjából az egyik legfontosabb elkerülhető kockázati tényező. Németországban a népesség körülbelül egyharmada dohányzik, mely évente közel 125 ezer halálesettel hozható összefüggésbe. 

A dohányzás továbbra is a morbiditás és mortalitás fontos tényezője, mely például az Egyesült Államokban minden ötödik halálesetért felelős valamilyen módon, illetve a csecsemőkori halálozás egyik legfontosabb módosítható oka. 

A dohányzás az általa okozott betegségek és szövődmények révén legalább tíz évvel megrövidítheti a várható élettartamot. Ugyanakkor a dohányzásról való leszokás bármely életkorban kedvező egészségi következményekkel jár.

A vareniklines kezelés esetén nagyobb arányban lesznek nem-dohányzók 2 év elteltével a páciensek, mint nikotin-helyettesítő terápia esetén. Emellett, egyes elemzések alapján a vareniklin választása a morbiditás és mortalitás tekintetében is előnyökkel járhat.

A dohányzás- és nikotinfüggőség nem szűnő közegészségügyi és klinikai probléma. Az Egyesült államok tisztifőorvosi hivatala még 1988-ban úgy foglalt állást, hogy a dohánytermékek használata a nikotinaddikció legfontosabb jelének tekinthető.

A dohányzás súlyosan károsítja mind a dohányos, mind a környezetében lévő passzív dohányosok egészségét, és komoly szerepet játszhat a légúti betegségek, így a koronavírus  terjesztésében is. 

A dohányzásról való leszokást nem kell, hogy szükségszerűen kísérje a hízás. A leszoktató programok mellett kínált testtömeg-kontrollt támogató tanácsadások a leszokás sikere mellett a testtömeg karbantartásában is hatékonynak bizonyulnak.

A nők gyakrabban vesznek igénybe külső támogatást a dohányzásról való leszokáshoz, mint a férfiak. A jövőben törekedni kell férfiakra szabott, dohányzásról való leszokást támogató megoldások fejlesztésére.

Normál nikotin-metabolizálóknál a vareniklin az elsőként választandó, dohányzásról való leszokást támogató hatóanyag. A Crohn-betegek, akiknél a kórkép lefolyása szempontjából lényeges a dohányzás abbahagyása, a vareniklint – a mellékhatásai miatt – az átlagosnál kevésbé tolerálják.

Az egyetemisták dohányzásról való leszokásában a társas környezet hatása kiemelten fontos. Ezt a leszokást elősegítő programok tervezésében is figyelembe kell venni.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy más halálokok nagyságrenddel több halálos áldozatot szednek a járvány alatt – ahogyan ezt tették a járvány előtt és feltehetőleg tenni fogják a pándémia lecsengése után is. Ilyen tömeggyilkos a dohányzás is.

Dohányosok és krónikus légúti betegségben szenvedők esetében fokozott annak a receptornak (ACE-2) az expressziója, mely a belépési utat jelenti a COVID-19 vírus számára. Ez a megfigyelés magyarázatot adhat arra, hogy éppen ebben a két csoportban miért okoz súlyosabb megbetegedést a COVID-19, egyszersmind rávilágít a dohányzásról való leszokás fontosságára is.