hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Dohányzás és ártalomcsökkentés – update 2022

A Földön jelenleg körülbelül 1 milliárd ember dohányzik, ez a szám évek óta stabil. A világ népességének gyarapodását is figyelembe véve ennek alapján az adódik, hogy a dohányosok aránya az összlakosságban folyamatosan csökken. 2007 és 2019 között a dohányosok aránya globálisan 22,7%-ról 17,5%-ra csökkent, ami 23%-os esésnek felel meg (1). Mindez azonban még mindig évente 80 millió új diagnosztizált tüdőrákos esetet és 64 millió tüdőrák miatti halálesetet jelent. A dohányosok arányának csökkenése a Földön nem egyenletes. Míg a fejlett világban egyre kisebb a dohányosok aránya, a fejlődő országokban rohamos növekedésnek vagyunk tanúi.

hirdetés

A dohányzás káros hatásai ma már közismertek. Mindenki tudja, hogy a tüdőrák, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a szív- és érrendszeri betegségek vezető oka. A kutatások alapján bizonyított tény, hogy a betegségekért főként nem a függőséget kialakító nikotin a felelős, hanem a dohánytermék elégetésekor keletkező égéstermékek, például acetaldehid, formaldehid, arzén, benzén, kadmium, ólom, stb (2). Nyilvánvaló megoldásnak tűnik a dohányzás káros hatásainak csökkentésére az égéstermékek eliminálása. Ezt a célt szolgálják a néhány éve már a magyar piacon is elérhető füstmentes alteratívák, amelyekben a nikotin nem a dohány elégetésével, hanem alacsonyabb hőfokon történő hevítésével szabadul fel, jelentősen csökkentve ez által a képződő rákkeltő anyagok mennyiségét.

Ezek a laboratóriumi mérésekkel alátámasztott eredmények azonban az ártalom csökkentésének csak az elméleti alapját jelentik. Ez természetesen fontos, de nem pótolhatja a valós életből származó, az emberek megbetegedésére és halálozására vonatkozó adatokat. A való életből származó bizonyítékokra azonban hosszú évekre és nagy létszámú populációból szerzett tapasztalatokra van szükség.

A hevített dohánytermékeket 2016-ban kezdték el forgalmazni Japánban, a világon először. Az addig körülbelül stagnáló cigarettaeladások csökkenni kezdtek, míg ezzel párhuzamosan növekedett (a 2015-ös 0,01%-ról 2017 januárjára már 7%-ra, aztán 2019 végére pedig már 25%-ra) a hevített dohánytermékek forgalma, főleg a városi és fiatalabb dohányosok körében. A tendencia 2016 óta töretlenül folytatódik. Japán az első ország, ahol a dohánytermékek piaca átalakulásának az egészségre gyakorolt hatásai is látszani kezdenek.

Az összes kórházi felvételek 1,93%-ának a hátterében áll a COPD. Az arány 2013-ban 1,83% volt, ami 2016-ra 2,08%-ra emelkedett, viszont 2019-re 1,82%-ra csökkent. A COPD exacerbatiói és az alsó légúti fertőző betegségek aránya is hasonlóképpen alakult. A 2013-as 0,40%-ról 2015-re 0,48%-ra emelkedett, majd 2019-re 0,41%-ra csökkent. Ezt a mintázatot követte az ischaemiás szívbetegség miatti kórházi felvételek száma is (3).

A tüdőrák kialakulásához természetesen sokkal több időre és hosszabb ideig tartó dohányzásra van szükség, ezért a daganat gyakoriságának változásában még nem tapasztalható hasonló kedvező tendencia. Nagy elemszámra, tehát sok, kizárólag hevített dohányterméket használó dohányosra és még sok évre van szükség, hogy a feltételezett kedvező hatás észlelhető legyen.

A nikotinnak önmagában is ismertek az erekre gyakorolt hatásai, amelyek természetesen nem csökkennek a hevített dohánytermékek fogyasztásakor sem, hiszen a nikotinbevitel így is megvalósul.(4). Közben a hevített dohánytermékek használata során keletkező aeroszol összetételével, annak csökkentett ártalmával kapcsolatosan még sok vizsgálatra van szükség (5). Fontos azon vizsgálatok elvégzése, amely alapján meghatározható, hogy a keletkező aeroszol pontosan mennyiben tér el dohányfüst káros alkotóelemeitől. Egészségügyi szempontból egyértelműen az a legjobb megoldás, ha rá sem szokunk a dohányzásra, illetve a dohányos mindent megtesz a leszokás érdekében, hiszen a leszokásról már biztosan tudjuk, hogy kimutathatóan csökkenti mind a tüdő-, mind a szívbetegségek kockázatát.

Irodalom

1. WHO REPORT ON THE GLOBAL TOBACCO EPIDEMIC, 2021. pp. 63.

2. Emma R, Caruso M, Campagna D, Pulvirenti R, Li Volti G.The Impact of Tobacco Cigarettes, Vaping Products and Tobacco Heating Products on Oxidative Stress. Antioxidants (Basel). 2022 Sep; 11(9): 1829. Published online 2022 Sep 16. doi: 10.3390/antiox11091829

3. van der Plas A, Antunes M, Romero-Kauss A, Hankins M and Heremans A (2022) Ischemic Heart Disease and Chronic Obstructive Pulmonary Disease Hospitalizations in Japan Before and After the Introduction of a Heated Tobacco Product. Front. Public Health 10:909459. doi: 10.3389/fpubh.2022.909459.

4. Benthien, J.; Meusel, M.; Cayo Talavera, S.; Eitel, I.; Drömann, D.; Franzen, K.F. JUUL™ing and Heating Lead to a Worsening of Arterial Stiffness. Medicines 2022, 9, 28. https:// doi.org/10.3390/medicines9040028.

5. Uguna CN, Snape CE. Should IQOS Emissions Be Considered as Smoke and Harmful to Health? A Review of the Chemical Evidence. ACS Omega. 2022 Jun 22;7(26):22111-22124. doi: 10.1021/acsomega.2c01527. PMID: 35811880; PMCID: PMC9260752.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink


hirdetés
hirdetés