hirdetés
hirdetés
2022. október. 07., péntek - Amália.
hirdetés

Egészségből és önbizalomból is kevesebb jut a szegény gyerekeknek

Kisebb súllyal születnek, több baleset éri őket, nagyobb eséllyel híznak el, és több önértékelési problémával küzdenek, mint jobb módú társaik. Már életük elején behozhatatlan hátrányba kerülnek nemcsak az anyagi javak, hanem az egészség és az önbizalom terén is a szegényebb családok gyerekei - írja a Népszabadság.

Már csecsemőkorban, sőt a születés előtt komoly egészségi hátrányba kerülnek a szegényebb családokból származó gyerekek a jobb módúakhoz képest – többek között erre hívták fel a figyelmet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek a szegénység és az egészség összefüggéseit vizsgáló konferenciáján.

A felnőttek egészségi állapota, várható élettartama, életmódja gyerek- és serdülőkorban alapozódik meg. Ezért különösen fontos az egészségi állapotot jellemző adatok vizsgálata, a társadalmi-szociális háttérrel való összehasonlítása –mondta Aszmann Anna, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakmai tanácsadója. A születési súly, a csecsemőhalálozás, a gyerekkorban elszenvedett háztartási balesetek, az alultápláltság, az elhízás, a vérszegénység, a fogszuvasodás, a krónikus betegségek lefolyása, a mentális problémák és a serdülőkori terhességek mind öszszefüggésben állnak a szociális helyzettel.

Magyarországon a kis súlylyal születettek aránya (a 2500 gramm alatti csecsemőké) évek óta nem csökken, 2009-ben az újszülöttek 8,4 százaléka volt ilyen. Ez nemcsak amiatt aggasztó, mert a csecsemőkorban meghalt gyerekek fele közülük kerül ki, hanem amiatt is, mert szintén közülük kerül ki az érzékszervi, mentálisan károsodottak nagy része, sőt közöttük felnőttkorban is gyakrabban fordulnak elő bizonyos betegségek, például szív- és érrendszeri megbetegedések.

A szegényebb gyerekek kisebb súllyal születnek, több baleset éri őket, nagyobb eséllyel híznak el, és több önértékelési problémával küzdenek, mint jobb módú társaik

A kis súllyal születések nagy része vezethető vissza a kedvezőtlen szociális helyzetre. Bizonyított, hogy a terhesség alatt átélt stressz (például anyagi problémák miatt), a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás és a higiénia okozhatja. – Nem véletlen, hogy nagyok a területi különbségek, Észak-Magyarországon a gyerekek több mint tíz százaléka születik kis súllyal – hangsúlyozta Aszmann Anna.

Az, hogy a csecsemőhalálozás folyamatosan csökken, miközben a kis súllyal született gyerekek aránya nem, arra utal, hogy egyre magasabb színvonalú az újszülöttellátás. A csecsemőhalálozás aránya egyébként a kis súllyal születéshez hasonlóan jelentős földrajzi különbségeket mutat: Veszprém megye például a skandináv országokéhoz hasonló adatokkal büszkélkedhet, míg Borsodban háromszor annyi csecsemő halt meg 2009-ben.

A csecsemőhalálozást nagyban befolyásolja az anya iskolai végzettsége is. Az általános iskolát be nem fejező anyák csecsemőinek 12 ezreléke, a nyolc osztályt végzettek kilenc, míg a diplomások csecsemőinek csak három ezreléke hal meg első születésnapja előtt.

A szociális helyzet a gyerekkori balesetek tekintetében is meghatározó: különösen az úgynevezett háztartási balesetek sújtják gyakrabban a szegények gyerekeit. Sokat számít ugyanis a lakás a zsúfoltsága, komfortfokozata és a fűtés módja. Az égési balesetek miatt kórházba került gyerekek aránya magasabb volt a legszegényebbnek tartott megyékben, mint a jobb módúakban.

A szegényebb gyerekek között nemcsak az alultápláltak, hanem a túlsúlyosak és elhízottak aránya is magasabb, mert gyakrabban kényszerülnek laktató, de egészségtelen ételt enni, és kevesebb a lehetőségük, hogy mozogjanak. A 3 és 18 éves fiúk körében például 7–12 százalékra becsülik az alultápláltak, 10–19 százalékra a túlsúlyosak és 3–5 százalékra az elhízottak arányát.

Egy nemrég lezajlott hazai növekedési vizsgálat szerint a jobb szociális háttérrel rendelkező gyerekek átlagosan magasabbak, de azonos súlyúak, mint a rosszabb hátterű gyerekek. Ez a szakember szerint arra utal, hogy a szegényebb gyerekek között már nálunk is szaporodik a túlsúlyosak aránya, ami a gazdag országokban jellemző. Azt, hogy a jobb módú családok gyerekei több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, többször mosnak fogat, többet mozognak, számos kutatás bizonyítja. A szegénység hat az élettel és egészséggel való elégedettségre is. Ezeknek a gyerekeknek alacsonyabb az önértékelése, a gyakrabban fordulnak elő náluk pszichés, pszichoszomatikus problémák, hangulati zavarok. – A szociális egyenlőtlenségek és azok hatásainak csökkentése gyerekkorban az egyik legnagyobb kihívás ma Magyarországon, és egyben mindenki felelőssége – hangsúlyozta a szakember.

A teljes cikk a Népszabadság oldalán olvasható.

(forrás: Népszabadság )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés