hirdetés
2023. február. 05., vasárnap - Ágota, Ingrid.
hirdetés

Itt vannak a Nobel-békedíjasok!

Alesz Bjaljacki fehérorosz aktivista, az orosz Memorial emberi jogvédő szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapja idén a Nobel-békedíjat, jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

A Norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a díjazottak a civil társadalmat képviselik hazájukban, és évek óta kiállnak azért, hogy az emberek szabadon bírálhassák a hatalomban lévőket és az állampolgárok alapjogai érvényesülhessenek. "Kiváló munkával dokumentáltak háborús bűnöket, az emberi jogok megsértését és a hatalommal való visszaélést. Együtt azt demonstrálják, milyen fontos a civil társadalom a béke és a demokrácia szempontjából", tudatta közleményében az oslói testület.

Alesz Bjaljacki a demokráciapárti mozgalom egyik alapítója volt Fehéroroszországban a nyolcvanas évek közepén. Életét annak szentelte, hogy segítse hazája békés és demokratikus fejlődését. Ő alapította a Vjaszna nevű emberi jogi szervezetet 1996-ban egy vitatott alkotmánymódosítás hatására, amely teljhatalommal ruházta fel az elnököt. A változtatás miatt tömegtüntetések kezdődtek. A Vjaszna támogatta a bebörtönzött tiltakozókat és családtagjaikat. Az elmúlt években a szervezet egyre nagyobb befolyásra tett szert. Egyik fő feladatává a börtönben elkövetett kínzások és jogsértések dokumentációja vált.

Alesz Bjaljacki több alkalommal ült börtönben aktivizmusa miatt: 2011-től 2014-ig, illetve 2020-től napjainkig. Jelenleg tárgyalás nélkül tartják fogva. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság aláhúzta: a hatalmas nehézségek sem tántorították el a jogvédőt attól, hogy harcoljon az emberi jogokért és a demokráciáért Fehéroroszországban.

A Memorial jogvédő szervezetet 1987-ben alapították jogvédő aktivisták az egykori Szovjetunió területén azért, hogy az emberek sohase felejtsék el a kommunista rezsim elnyomásának áldozatait. Az alapító tagok között van a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, illetve Szvetlana Gannuskina. A Memorial munkássága azon az elven alapul, hogy a múlt bűncselekményeinek megismerése segíti, hogy elkerülhetővé váljon megismétlődésük.

A Szovjetunió összeomlása után a Memorial az egyik legnagyobb jogvédő szervezetté vált Oroszországban. A sztálini korszak visszaéléseinek dokumentációján kívül az Oroszországban elkövetett jogsértésekről is adatokat gyűjtött. A szervezet az orosz létesítményekben bebörtönzött politikai foglyokra vonatkozó információk egyik leghitelesebb forrása és a jogállamiságért folytatott küzdelem egyik élharcosa volt.

Az orosz legfelsőbb bíróság 2021 decemberében betiltotta a Memorialt, amelyet korábban idegen ügynöknek minősítettek, és amelyet az ügyészség terrorista és szélsőséges szervezetek támogatásával vádolt meg. A bírósági ítélet értelmében a szervezet összes részlegét felszámolták, de munkatársai továbbra sem adják fel a küzdelmet.

A Polgári Szabadságjogok Központját 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet céljául tűzte ki az ukrán civil társadalom megerősítését, illetve a demokrácia és a jogállamiság támogatását. A központ egyebek között aktívan pártolta, hogy Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjává váljon.

Az ukrajnai háború kezdete óta a szervezet mindent megtesz az oroszok által elkövetett háborús bűnök dokumentálásáért, és a felelősök elszámoltatásáért.

Az oslói Nobel-bizottság közleményében hangsúlyozta: idén "az emberi jogok, a demokrácia és a békés együttélés három kiváló bajnokát" díjazták három szomszédos országban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. A díj mellé 10 millió svéd korona is jár.

 

(forrás: MTI)

cimkék

hirdetés
hirdetés

Könyveink