hirdetés
hirdetés
2020. január. 29., szerda - Adél.
hirdetés

Dohányzásmentes Világnap 2018

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idei világnap középpontjába a dohányzás által okozott szív- és érrendszeri problémákat állítja.

hirdetés

A világon jelenleg mintegy egymilliárd ember dohányzik, elsősorban a szegényebb országokban magas a dohányosok aránya a teljes lakosságra vetítve. A WHO legfrissebb adatai[1] világszerte ijesztő mértékű halálozási statisztikát mutatnak: évente 7 millióan veszítik életüket a dohányzás következtében, ebből közel 900.000 ember passzív dohányzás miatt hal meg.

A dohányzás hazai elterjedtségét tekintve is riasztó a kép: a 2014. évi Eurobarometer adatai alapján Magyarországon a felnőtt lakosság 30%-a dohányzik. Ez az arány nagyjából megegyezik az európai felnőtt lakosság dohányzási arányával (26%).[2]

A dohányzás káros hatása a szív- és érrendszerre

A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a dohányzás nem csak a légúti betegségek előidézésében játszik vezető szerepet, hanem a szív-és érrendszer egészségét is súlyosan károsítja. Elsősorban a stroke-ra, a perifériás érbetegségekre és a szívkoszorúér betegségre kell gondolni. A szív- és érrendszeri betegségek globálisan és magyarországi viszonylatban is vezető haláloknak számítanak, és a végzetes szív- és érrendszeri megbetegedések 12%-a a dohányzás vagy a passzív dohányzás számlájára írandó. [3]

A különböző dohánytermékek füstjében mintegy 4000 kemikália található, amelyből 250 káros az egészségre, több mint 50 összetevő pedig rákkeltő, és ezeknek a passzív dohányosok is ki vannak téve
A különböző dohánytermékek füstjében mintegy 4000 kemikália található, amelyből 250 káros az egészségre, több mint 50 összetevő pedig rákkeltő, és ezeknek a passzív dohányosok is ki vannak téve

A cigarettafüstben található méreganyagok ugyanis befolyásolják a szervezet működését. Károsítják az ereket, rontják a vérkeringést, megemelik a vérnyomást, hosszabb távon érszűkület is kialakulhat, elsősorban a végtagokban. A vér „besűrűsödik”, vérrög képződik (trombózis), amely agyvérzést (stroke) okozhat. A rendszeres dohányzás következményeként plakkok képződhetnek a koszorúereken, amelyek az erek beszűkülése, később elzáródása miatt szívinfarktust okoznak.

A passzív dohányosok sincsenek biztonságban

A különböző dohánytermékek füstjében mintegy 4000 kemikália található, amelyből 250 káros az egészségre, több mint 50 összetevő pedig rákkeltő, és ezeknek a passzív dohányosok is ki vannak téve, holott nem is ők szívták el a cigarettát. A dohányzásnak nincs olyan minimális szintje, ami ne lenne káros az egészségre, így nagyon fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá, illetve a rászokást sem szabad halogatni, hanem már ma le kell tenni.

A dohányosok – addig is, amíg megtalálják a leszokáshoz vezető utat – figyeljenek környezetükre, különösképpen, ha zárt térben, pl. autóban dohányoznak.

Az elmúlt évek állami intézkedései sokat segítettek a passzív dohányosok helyzetén, hiszen Magyarországon 2012 óta tilos a dohányzás a zárt munkahelyeken és a közösségi terekben.

Országonként változó, hogy milyen intézkedésekkel próbálják a dohányzást visszaszorítani. Számos eszköz létezik, többek között a dohánytermékek elérésének korlátozása: hazánkban 2013 óta kizárólag a Nemzeti Dohányboltokban juthatnak dohánytermékekhez a 18 éven felüli vásárlók. A dohánytermékeket tilos reklámozni, és emellett nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a csomagolásukra is, s ezek a szabályozások tovább szigorodnak.

Források:

[1] http://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/tobacco  

2 Eurobarometer

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink