Európai szakértők innovatív javaslatokról tanácskoztak Budapesten
Az időskor méltósága
„Egymást Értő Szakemberek” elnevezésű nemzetközi szakmai konferencia keretei között az idősek életminőségét, a gondozó családok szerepét, a jogok - a stigmatizáció kérdéseit és az innovációs lehetőségeket vizsgálták az európai és hazai gyakorlatok tükrében az egészségügy és a szociális szakma, a felsőoktatás és a kutatás neves szakemberei.
A WHO becslése szerint a 65 évesnél idősebb lakosság aránya 2050-re elérheti a 25%-ot. Térségenként jelentős különbségeket mutat a várható élettartam és az egészséges életévek számának aránya, mégis világszerte nő a hosszú távú ápolási és gondozási feladatok értéke és jelentősége.
„A fenntartható idősgondozás a változó világban innovatív, interprofesszionális szemléletű
együttműködést kíván a szakemberektől” – emelte ki köszöntőjében dr. Egervári Ágnes, az idén tízéves Szociális Klaszter Egyesület elnöke, a rendezvény házigazdája. Erre jó példa az Egyesület által 2015-ben kidolgozott INDA - Interprofesszionális Nemzeti Alapprogram.
(A WHO egészségügyi piroritása a „sokarcú demencia”, amely hazánkban közvetve legalább egymillió embert érint, míg az előrejelzések szerint 2050-re a demenciával érintett betegek száma elérheti világszerte a 135 milliót!) A komplex élethelyzetek kezelése a gondozó családok támogatásának szakpolitikai – szakmai megközelítése mellett lakossági tájékoztatással és a társadalmi közösségek bevonásával valósulhat meg. A Szociális Klaszter a szakmapolitikai döntéshozók partnere kíván lenni javaslataival, együttműködésével. „Közös célunk, hogy hazánkban egyetlen idős és egyetlen gondozó család se maradjon magára” – hangsúlyozta az elnökasszony.
A konferencia első napjának ünnepélyes nyitó beszédében Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára Szent István intelmével mutatott rá az időskorúak társadalmi súlyára: „….mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mértékével mérhesd.” Az államtitkár hangsúlyozta. az érintettek életminősége, emberi méltósága megkívánja az ágazatközi összefogásban megvalósuló beavatkozásokat, a hosszú távra tervezett stratégia mentén történő ellátás biztosítását. Dr. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára az egyház szociális tanításáról, alapértékeiről beszélt, míg dr. Beneda Attila, az EMMI családpolitikáért felelős helyettes államtitkárának előadása az idősek családban elfoglalt szerepéről szólt.
Iva Holmerova a Cseh Geriátriai Társaság elnöke, az Alzheimer Europe elnökekénta hosszú távúápolást-gondozást igénylő állapotok (LTC) elemzése kapcsán felhívta a figyelmet a szakmák közötti együttműködés fontosságára. A máltai egyetem professzora Charles Scerri, az Alzheimer Europe alelnökea demencia sokarcúságáról beszélt, kiemelve a betegek jogainak figyelembevételét, a gondoskodás oroszlánrészét végző családtagok szerepét, rendszerszintű támogatásuk szükségességét.
A kerekasztal beszélgetés során Jean Georges, az Alzheimer Europe vezetője a stigmatizáció elleni közös fellépés szükségességét hangsúlyozta. Molnár László, az Essity Hungary Kft igazgatójaés egyben a piaci szegmens képviselője az idősellátás során használt eszközök megfelelő alkalmazásával megtakarítható összegek mértékére hívta fel a figyelmet.
Kálmán János a Magyar Demencia Társaság elnöke a háziorvosok-, Feller Antal a Hungaropharma vezérigazgatója pedig a gyógyszerészeknek a gondozásban meghatározóvá váló szerepét helyezte előadása középpontjába. Prof. Alexander Kurz, a müncheni TUM egyetem képviseletében egy olyan nemzetközi, a Duna-régió 10 országát reprezentáló program részleteit mutatta be, amelynek meghatározó szereplője a Szociális Klaszter.
A konferencia első napja még egy rendkívül ritka szakmaközi egyeztetésre is lehetőséget adott. Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke és Spiesz Tamás, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője az egészségügyi és szociális képzések határterületeivel kapcsolatban osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Egyetértettek abban, hogy a két terület releváns képzései esetében már a képzések tervezése során törekedni kell a tananyagok összhangjának megteremtésére.
A WHO az integrált idősgondozás jövőjét a szakmai irányelvek kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában, a személyre szabott rendszerek és az eszközrendszerek összehangolásában látja. A WHO Age Platform képviseletében Elena Weber beszélt arról, hogy az idősebb populáció fizikai és szellemi kapacitásainak sokféleségét már jól körül írható kulcsterületekre koncentrálva vizsgálják (pl. az inkontinencia).
A konferencia második napján a Fővárosi Önkormányzat Alacskai úti idősek Otthonában a külföldi vendégek is bepillantást nyerhettek az idősgondozás hazai mindennapjaiba: interaktív csoportmunkában és saját élményű zene- és mozgás-interveniós programban vehettek részt.
