Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az ischaemiás stroke/szisztémás embóliás, valamint a major vérzéses szövődmények kockázata tekintetében a rivaroxaban és a warfarin között, nem-valvuláris pitvarfibrillációban és IV-V stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő betegek esetén. A vizsgálat eredményei alapján a rivaroxaban a warfarin alternatívája lehet ezeknél a betegeknél.

A betegek elsősorban egy napi egyszeri adagolású NOAC kezelést részesítenek előnyben. Az egyéni preferenciákat figyelembe kell venni a pitvarfibrilláció kezelése során, mivel ez javíthatja a terápiás adherenciát, ezáltal a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát a rutin klinikai gyakorlatban.

Pitvarfibrilláció miatt alvadásgátló kezelésben részesülő betegek esetén az alsó gasztrointesztinális vérzés jelentkezése gyakran társult addig fel nem fedezett kolorektális rákkal. Az alsó gasztrointesztinális vérzés lehet az alvadásgátló kezelés benignus következménye, de minden esetben ki kell vizsgálni a beteget egy esetleges malignus ok irányába is.

28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)