hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 3
#1
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2012-12-05

Egy Debrecenben megvalósítandó protonterápiás kutató- és gyógyítóközpont létrehozásáról egyeztetett Václav Klaus és Kósa Lajos – jelentette az MTI.

#2
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2011-10-12

A daganatos betegek sugárkezelésének új dimenzióját nyithatja meg Debrecenben a protonterápiás centrum, amelynek előkészítésére szerdán írt alá együttműködési megállapodást a helyi önkormányzat, az egyetem, az MTA Atommagkutató Intézete (Atomki) és a cseh Proton Therapy Provider cég.

#3
Medical Tribune V. évf.9. szám
Medical Online
2007-05-01

Antirészecskék is szerepet kaphatnak majd a daganatok sugárterápiájában. Az első sikeres biológiai laborkísérleteket a genfi nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN antiprotonlassítójánál végezték. Újabb és újabb megoldásokat keresnek a kutatók, hogy minél sikeresebben valósíthassák meg a daganatterápia alapvető célját, a daganatsejtek elpusztítását a környező egészséges szövetek károsítása nélkül. Robert R. Wilson amerikai fizikus 1946-ban ismerte fel, hogy nagy tömegű töltött részecskékkel végzett besugárzásnál kevésbé károsodnak az egészséges szövetek, mert ezek a részecskék energiájuk túlnyomó részét mozgásuk végén adják le. Megállási helyük előtt kevés, utána pedig semmi energiát sem adnak át a szöveteknek, tehát a behatolási mélység, vagyis a részecske energiájának megfelelő beállításával a daganat jól megcélozható. A javaslat a maga korában visszhangtalan maradt, az első kísérleteket csak egy évtizeddel később kezdték el a kaliforniai Berkeley-ben és a Harvard Egyetemen. A protonokkal végzett sugárkezelést az 1990-es évek elejétől alkalmazzák szélesebb körben, a fizikai kutatólaboratóriumok részecskegyorsítóit használva. 1993-ra már világszerte tízezer beteg kapott protonbesugárzásos kezelést, számuk 2006 végére elérte az ötvenezret. Ma már öt cég szállít kulcsrakész protonterápiás centrumokat. A protonok mellett ionok alkalmazását is kipróbálták, körülbelül százezer biológiai mintát vizsgáltak meg. Az argon-, a szilíciumés a neonionokról kiderült, hogy jelentősen károsítják a daganat előtti egészséges szöveteket. A legjobb eredményeket szénionokkal érték el. Japánban 1994-től már betegeket kezeltek ilyen típusú besugárzással. Tavaly 12 fizikai laboratórium és 10-nél több kórház részecskegyorsítójánál végeztek rutinszerűen protonbesugárzást, és további 10 centrum építését elkezdték. A japán HIMAC központban már 2200, Darmstadtban, a GSI német szinkrotron intézetben pedig háromszáz páciens kapott szénionos besugárzást. A módszer elsősorban a mélyen elhelyezkedő, lassan növekvő daganatoknál volt sikeres: fej-nyaki, tüdő-, máj- és prosztatarákban szenvedőket kezeltek eredményesen. Nemzetközi elemzések szerint a ma röntgensugarakkal kezelt páciensek 1 százalékánál egyértelműen, 12 százalékánál valószínűleg jobb eredményt hozna a protonterápia. A szénionos kezelésekről még kevés az adat, de a röntgensugarakkal kezelt betegek mintegy 3 százalékánál a szenes besugárzást kellene alkalmazni. Mindent összevetve a tízmillió lakosonként várható húszezer beteg 15 százalékánál lenne szükség a nehézrészecskés – protonos vagy szénionos – besugárzásra.   A bevált protonos és szénionos besugárzás mellett egyelőre még csak a távoli jövő ígérete az antiprotonokkal való kezelés. A CERNben folyó fizikai kísérletek célja az anyag- és antianyag-részecskék összehasonlítása, annak feltárása, hogy töltésükön kívül miben különböznek egymástól a protonok és az antiprotonok, az anyag- és az antianyagrészecskék. Ma csak azt tudjuk, hogy a proton pozitív, az antiproton negatív töltésű. De léteznie kell más eltérésnek is, különben nem élhetnénk anyagi világban. Az antiprotonokat hatalmas részecskegyorsítókban állítják elő. Nagy energiájú protonokat ütköztetnek valamilyen céltárggyal, az ütközés során sokféle részecskefizikai folyamat megy végbe, ezek egy részében antiprotonok is keltődnek. Ezután az antiprotonokat szét kell választani a többi részecskétől, és tárolni kell őket addig, míg elegendően nagy számban gyűltek össze ahhoz, hogy a továbbiakban már egy tiszta antiproton- részecskenyalábbal lehessen vizsgálatokba kezdeni. A nagy energiájú részecskefizikai folyamatokban keletkező antiprotonok maguk is meglehetősen nagy energiájúak, gyorsak. Kordában tartásukhoz, „kezelhetővé tételükhöz” le kell lassítani őket. A CERN antiproton- lassítójánál kezdtek hozzá az antiproton-sejt kísérlethez (ACE). Élő hörcsögsejteket ágyaztak zselatinba, ez a minta került kémcsőben a nagy energiájú részecskék útjába. Összehasonlító vizsgálatokat végeztek, protonokkal és antiprotonokkal egyaránt dolgoztak, különböző intenzitásokkal. A besugárzás után a zselatint kiemelték a kémcsőből és 1 mm-es szeletekre vágták. A szeleteket feloldották, a sejtek inkubátorba kerültek. Néhány nap után ellenőrizték, hogy melyik rétegben hány sejt élte túl a besugárzást, hány osztódott egészségesen tovább. Az eredmény: az antiprotonos besugárzás négyszer hatékonyabb, mint a protonokkal történő. A nyaláb belépő csatornájában az antiprotonok jelentősen kisebb kárt okoztak, tehát a haszon kettős: nagyobb hatásfokkal pusztítják el a daganatszöveteket és kevésbé károsítják az útba eső egészséges területeket. Az eredményeket M. H. Holzscheiter és munkatársai a Radiother Oncol on-line változatában közölték.   Az antiprotonnyaláb előállítása lényegesen bonyolultabb, mint a protonoké, ezért reálisan nem számíthatunk arra, hogy az antianyaggal való besugárzás elterjedt kezelési módszer lehet. Mindenesetre már az első kísérletekben bebizonyosodott, hogy az antianyagrészecskék a korábbinál hatékonyabb terápiás megoldást adhatnak. Az első klinikai próbákra még legalább egy évtizedet várni kell.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az aneszteziológia és intenzív terápia kialakulása három, rendkívül jól azonosítható időszakra vezethető vissza. Ahogy én mondani szoktam, a születés körülményei, de még az időpontja is jól dokumentált.

Sokan jogsértőnek tartják, hogy maszkviselésre kötelezik az állampolgárokat egyes helyzetekben, helyszíneken. Bár ez valóban korlátozza a magánélethez való jogot, mégsem alapjogsértő.