A kanadai Alberta Egyetem és a montreali CHU Sainte-Justine intézet kutatói az atheroszklerózis folyamatának egy új mechanizmusát írták le, amelynek nagy jelentősége lehet a szív-érrendszeri betegségek prevenciójában.

Főemlősökön végzett állatkísérletekben három éven át 56%-os LDL-koleszterinszint-csökkenést értek el a Precision BioSciences új génszerkesztési módszerének alkalmazásával, írja az OTSZ Online.

A pitvarfibrillációban (AF, atrial fibrillation) szenvedő betegek körében végzett stroke-prevencióra vonatkozó ajánlások a betegek bevonását javasolják a terápiás döntésekbe annak érdekében, hogy javuljon a gyógyszeres kezeléshez társuló adherencia és a klinikai kimenetelek.

Sok mindent nem tudunk az érelmeszesedés részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.

Az OTSZ Online szerint nagyobb arányban érhető el a 2-es típusú cukorbetegség remissziója, ha a beteg fél évig szénhidrátszegény diétát követ.

Az OTSZ Online szerint a barna zsírszövet nem tárolja, hanem égetés révén felszabadítja az energiát.

A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.

Napjainkban, amikor az elhízás egyre égetőbb népegészségügyi problémaként jelenik meg, gyakran az alultápláltság témája marginális kérdésként tűnik fel a mindennapi orvosi gyakorlatban, többek között az apellátásban is.

A diabéteszesek többsége nem részesül olyan vércukorcsökkentő kezelésben, ami mérsékelné a kardiovaszkuláris események kockázatát.