A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.
Az idült vesebetegség prevalenciája életkorral nő, mely a 2 típusú cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás-betegség folyamatos növekedést mutató incidenciájával áll összefüggésben.
A kezdetben glükózcsökkentő tulajdonságaik miatt kifejlesztett nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) inhibitorok (SGLT2i) a gyógyszeres terápia sikertörténetévé váltak, amelyek szív- és érrendszeri jótékony hatásai messze túlmutatnak a vércukorszint szabályozáson.
Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.
A hipertónia és a diabétesz együttes előfordulási aránya igen magas, ugyanis mindkét megbetegedés szerepet játszik a másik kialakulásának a patomechanizmusában.
A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.
A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.
A mindennapi gyakorlat során számos probléma merül fel a szívelégtelen betegek gondozásával kapcsolatban, mely problémák csak egy jól szervezett gondozási program keretében megoldhatók. Ehhez a nővéreknek is ismerniük szükséges az egyre bővülő terápiás lehetőségeket.
A metformin eredetileg a biguanidok hatástani csoportjába tartozó orális antidiabetikum. Az irodalom sokáig használta ennek a hatástani csoportnak a nevét, azonban az idetartozó buformin és fenformin kivonása után gyakorlatilag csak a metformin maradt egyedüli képviselőként az eredeti csoportból, ezért az irodalomból fokozatosan eltűnt a biguanidok hatástanicsoport-megnevezés.
Az ESC 2021-es Szívelégtelenség (HF) ajánlásában a krónikus szívelégtelen betegeket a bal kamrai ejekciós frakció (EF) alapján 3 csoportba sorolják: megtartott (HFpEF), enyhén csökkent (HFmrEF) és csökkent (HFrEF) EF-val rendelkező betegek. Diagnosztizálásukban továbbra is kulcsfontosságú a tünetek és rizikófaktorok felmérése, az EKG és a képalkotó vizsgálatok (elsősorban ez echocardiographia), valamint a laborvizsgálatok elvégzése (kiemelten az NT-proBNP, mint szívelégtelenség „gold standard” biomarker).
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?