A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.

Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A hypertensio (HT) a felnőtt lakosság átlagosan 20-25%-t érinti, melynek gyakorisága az életkor előrehaladtával arányosan növekszik, így az 50 év felettiek 50%-ában magas vérnyomás észlelhető.

A Magyar Diabetes Társaság közelmúltban publikált felmérése (3) során 152 678 cukorbeteg és 305 356 illesztett kontroll adatainak elemzése történt. 2-es típusú cukorbetegek esetén szignifikánsan nagyobb kockázatot találtak az összmortalitás, myocardialis infarktus, stroke tekintetében. A cukorbetegek nagyobb kockázata korfüggőnek bizonyult a halálozás, a szívinfarktus és stroke esetében, a fiatalabb betegeknél a 2-es típusú cukorbetegek csoportjában a - nem diabéteszes személyekkel összehasonlítva - nagyobb volt a kardiovaszkuláris kockázat. A szerzők véleménye alapján a fiatalabb cukorbetegek fokozottabb kockázata miatt a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Nyilvánvaló a N, hogy a hazai és nemzetközi ajánlásokban a kardiovaszkuláris szemlélet, a kezelés biztonságossága fontos szempont volt. Közismert a rosiglitazonnal kapcsolatos széleskörű vita az irodalomban, amely a szer alkalmazása kapcsán észlelt nagyobb szívizom- infarktus kockázat lehetőségét érintette, és a gyógyszer mindennapi forgalomból történt kivonását eredményezte (4). Mind az amerikai (5), mind az európai (6) gyógyszerhatóság a gyógyszer gyártók számára elrendelte, hogy új antidiabeticus készítmény forgalomba hozatala előtt speciális – tervezett, a kardiovaszkuláriskockázat elemzéssel összefüggő, és erre irányuló – klinikai vizsgálatot kell végezni.

Az új innovatív antidiabetikumokkal végzett keringési, illetve renális vég-pontú randomizált-kontrollált vizsgálatok meggyőző eredményei alapján egyes társtársasági nemzetközi ajánlások – és nyomukban hazai állásfogla-lások − a 2-es típusú diabétesz bizonyos betegcsoportjaiban metformin he-lyett SGLT-2 gátló vagy GLP-1 receptoragonista csoportú készítmény első-ként történő választását javasolják.

Az SGLT-2-gátlók a húgysavszintet is csökkentik, így a cukorbetegeknél hozzájárulhatnak a köszvény megelőzéséhez, írja a PharmaOnline.

A kardiológusok és diabetológusok egyaránt individuális terápiaválasztást javasolnak a cukorbetegek esetében, írja a PharmaOnline.

Az új guideline diabetesben és prediabetesben a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére koncentrál, közli az OTSZ Online.