hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 10
#1
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2019-10-21

Az uniós választásokat követően az óraátállítás kérdése is napirendre kerül, írja közleményében a Magyar Alvás Szövetség.

#2
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2019-04-01

Az óraátállítás megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény, írja a Napi.hu a Magyar Alvás Szövetségre hivatkozva.

#3
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2019-03-11

A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit.

#4
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2018-08-07

Ha folytatódik a felmelegedés, biológiai szempontból indokolt lesz a szieszta bevezetése, a közgazdász szerint viszont egyelőre nem az.

#5
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2016-09-16

Az egy óránál hosszabb nappali alvás a 2-es típusú cukorbetegség jele lehet egy nagy létszámú japán kutatás szerint, írta a BBC hírportálja.

#6
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2013-09-25

A délutáni alvás úgy segíti a három-ötéves gyerekeket a tanulásban, hogy utána jobban emlékeznek a hallottakra - derült ki egy amerikai minikutatásból.

#7
Medical Online >> Rovatok >> továbbképzés
2013-03-14

Konferencia a sikeres üzlet pszichológiai mozgatórugóiról. Gyógyszeripari vezetőknek is hasznos rendezvény! 

#8
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2012-06-26

Európa továbbra is élenjár az szeszesital-fogyasztásban, de a kontinens déli országaiban – vélhetően a rövidülő szieszta és a növekvő árak miatt – egyre kevesebbet italoznak az ott élők.

#9
Medical Tribune V. évf.23. szám
Medical Online
2007-11-01
  Jót tesz a vérnyomásnak és egyértelműen szívvédő az ebéd utáni rendszeres szunyókálás, amely akár 37 százalékkal is csökkentheti a koszorúér-halálozást. A hatáshoz ráadásul nincs köze a mediterrán diétának – állítja az eredményeket közlő görög munkacsoport. Néhány hete a Liverpooli Egyetem munkatársai a délutáni szundikálás antihipertenzív hatásának mechanizmusát is leírták.    A hipertónia kezelését valamennyi nemzetközi terápiás irányelv szerint nem gyógyszeres módszerekkel kell kezdeni. A dohányzás abbahagyása, a konyhasóbevitel vagy a testsúly csökkentése, az alkoholfogyasztás mérséklése, a rendszeres mozgás mellett mindig javasolják a stressz minimalizálását is.  A nem gyógyszeres antihipertenzív terápia a kezelés logikus indítását jelenti: mellékhatástól nem kell tartani, sőt eredményesen mérsékelhető vele az enyhe magas vérnyomás. Ráadásul az egészségbiztosítás szempontjából ez a leginkább költséghatékony kezelés, mivel itt mindent a beteg és családja fizet. Persze, spórolhat is: nem kell cigarettát venni, konyhasót is alig (bár a nátriumszegény só drága), a rendszeres mozgással is jókora összeg takarítható meg, ha valaki begyalogol a munkahelyére. A mérsékelt alkoholfogyasztás is olcsóbb, mint a vedelés.   Ami a stresszhelyzetek megelőzését illeti, korunk szakirodalma sok adatot és ajánlást fölsorakoztat azon vélemények mellett, hogy a munkáltatók az egészség érdekében igyekezzenek stresszmentes munkahelyeket teremteni, ami extra költséget jelent, és kérdés, hogy hoz-e extra profitot. Ráadásul a „stressz” kifejezés hibás használatát jó volna végre eltüntetni. Selye János írásaiban világosan megfogalmazta, hogy a kedvező hatást jelentő stressz, az „eustressz” nélkülözhetetlen, hogy a gyermek emberré váljon, és az sem kedvezőtlen, hanem eustressz, ha meglátjuk azt, akit szeretünk. Bajt csak a distressz, a káros hatás jelent, azt kellene minél távolabb tartani magunktól és szeretteinktől.   Szieszta eustressz  A mediterrán országok kedvező kardiovaszkuláris halálozási adatait legtöbbször a mediterrán diéta javára írják, pedig ezen országokban vannak egyéb jótékony tényezők is. Ilyen az ottani életvitelhez hozzátartozó délutáni szunyókálás, a szieszta is. Aki keveset szundikál, de sokat olvas, megtudhatja, hogy Leonardo da Vinci is szeretett időnként lepihenni, hasonlóképp Albert Einstein és Sir Winston Churchill, és kiváltképp az utóbbi kora – 91 évet élt – igazán imponáló.   Sokat kellett aludni ahhoz, hogy ezek az eredmények megjelenjenek a tudományos szakirodalomban. A korai adatok meglehetősen ellentmondásosak voltak: Jeruzsálemben a szieszta nem sok jóval járt, Costa Rica lakói számára a délutáni pihengetés szignifikánsan növelte az infarktus kockázatát. Szerencsére más vizsgálók szerint a görögök és a kínaiak számára az ebéd utáni lepihenés kifejezetten jót tesz. A Washingtonban dolgozó Tsung O. Cheng néhány éve egy epidemiológiai szaklaphoz írott levelében figyelmeztetett mindenkit, hogy az amerikai fővárosban lévő Kínai Nagykövetségen nem tanácsos bárkit is keresni 12 és 14 óra között, mert szundikálnak.   Az igazi áttörés idén jelent meg. Februárban Androniki Naska és munkatársai ismertették az EPIC (Greek European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition) vizsgálat adataiból azokat, melyeket 23 681, egészséges felnőtt átlagosan hat évnél hoszszabb megfigyelése során nyertek. Az eredmények azt mutatták, hogy a sziesztázás egyértelműen szívvédő.   A munkacsoport azt találta, hogy azoknak az egészséges vizsgálati alanyoknak, akik délutánonként – bármilyen hosszan és heti gyakorisággal – szundikáltak, 34 százalékkal alacsonyabb volt a koszorúér-mortalitása, mint azoké, akik soha nem dőltek le ebéd után. Akik csak néha szundikáltak, azoknál ez a nyereség 12 százalék volt, míg a rendszeres sziesztázók koszorúér-halálozása 37 százalékkal lett kisebb. A kedvező hatás férfiakban lényegesen kifejezettebbnek mutatkozott, míg a hölgyek tényleges nyereségét azért nem lehetett igazolni, mert az esetszám a statisztikai értékeléshez túlságosan kicsiny volt.   Tekintve, hogy a vizsgáltak valamennyien görögök voltak, többen fölvetették: nem a mediterrán diétának köszönhető mindez? A tanulmány vezető szerzője, Dimitrios Trichopoulos erre a kérdésre határozott nemmel válaszolt. Ő vezette azokat a korábbi vizsgálatokat is, melyek az olívaolaj és a mediterrán étrend szívet védő hatását bizonyították. Az EPIC tanulmányban a dohányzást, a diétát, a rendszeres mozgást a statisztikai értékelésben figyelembe vették: itt a siker kizárólag a sziesztának köszönhető.    A heverés vagy az alvás?   Néhány hete jelent meg a Liverpooli Egyetem munkatársainak dolgozata, amelyben a délutáni szundikálás antihipertenzív hatásának mechanizmusát igyekeztek tisztázni – vagyis azt, hogy a szieszta szívvédő tulajdonsága a relaxált helyzetnek (a heverésnek) vagy az alvás valamelyik fázisának a javára írható-e. Kilenc egészséges, átlagosan 34 éves önkéntest soroltak be a csoportba, akik a vizsgálat előtti éjszaka csak négy órát alhattak, hogy jól essen 14 óra után az egyórányi szieszta.  Mindegyik önkéntes egyik napon – relaxált körülmények között – egy órát álldogált, hogy kimutassák, van-e valamilyen hatása álló testhelyzetben a nyugalmas körülményeknek. Egy másik napon egy órát feküdtek, de nem alhattak. A harmadik vizsgálati napon egyórányit alhattak délután. Mindannyiszor poliszomnográfiás monitorozás történt a vérnyomás, pulzusszám és a felkar bőrének vaszkuláris konduktanciája (cutaneous vascular conductance, CVC) mérésére.   Önmagában a relaxáció sem állva, sem fekve nem hozott semmiféle értékelhető változást. A kontrollnapokhoz képest a besötétítés után a mély alvásig tartó, átlagosan 9,7 perc alatt a szisztolés vérnyomás közel 5 Hgmm-rel, a diasztolés érték 3,6 Hgmm-rel csökkent, a CVC 9,5 százalékkal, szignifikáns mértékben emelkedett. A kardiovaszkuláris funkció változása az alvás további időszakában nem volt értékelhető. A kutatók következtetése az volt, hogy a „lámpaoltás” és a tényleges elalvás közötti időszakban mérhető a vérnyomás legnagyobb akut csökkenése a szieszta alatt.   Aludjunk rá egyet!  Reménykedhetünk, hiszen az Országos Választási Bizottság éppen most egyhangúlag hitelesítette a szieszta bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezést. Ennek értelmében szavazhatunk arra a kérdésre: „Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényt alkosson a szieszta bevezetéséről?” Ha a hazai szavazók – várhatóan elsöprő többséggel – igent mondanak és a parlament törvényileg elrendeli a kötelező sziesztát, csak rajtunk múlik, hogy gyakoroljuk ezt a nagyszerű antihipertenzív öngyógyítási módszert.   A törvény megjelenése persze még sok időt igényel. Addig is élnünk kell a szív- és érbetegségek megelőzésére ismert minden lehetőséggel: tegyük le a cigarettát, naponta gyalogoljunk legalább fél órát, ne sózzuk túl az ételt, táplálkozzunk egészségesen, szabaduljunk meg fölös kilóinktól, és ha választhatunk, keressünk olyan munkahelyet, ahol a délutáni szundikálás feltételeit a distressz kezelése végett a vállalat vezetése biztosítja.   Ha a szieszta kínálta gyógymódot öntevékenyen mi magunk igyekszünk megtenni és a főnök rajtakap, mondjuk neki, hogy a legújabb orvosi szakirodalom tanácsait igyekszünk érvényesíteni (J Appl Physiol 2007, 103:1332–1338). Ha a főnök olyan, hogy ezt aligha fogadná el, mielőtt az akciót megkísérelnénk, aludjunk rá egyet. Lehetőleg ebéd után.
#10
Medical Tribune I. évf.2. szám
Medical Online
2003-02-01
Gabriel García Márquez Lapunk előző számában tett ígéretünkhöz híven közreadunk egy részletet Márquez magyarul még kiadatlan önéletírásából. A kötet fordítója, Székács Vera úgy nyilatkozott, hogy karácsonyra elkészül a munkával. Anyám abban a porfészekben nőtt fel. Bizonytalan gyermekkora a váltóláz harmadnapos rohamai közt telt el, de amikor végre az utolsó is elmúlt, egyszer és mindenkorra kigyógyult belőle, és attól kezdve olyan vasbeton egészségnek örvendett, hogy még a kilencvenötödik születésnapját is meg tudta ünnepelni tizenegy saját gyermekével és férjének négy másik gyermekével, valamint hatvanhat unokájával, hetvenhárom dédunokájával és öt ükunokájával együtt. Nem sorolva ide azokat, akikről nem tudunk. Luisa Santiagának hívták. (...) Gazdag úrilányhoz illő nevelést kapott egy olyan család katolikus normáinak megfelelően, melynek tagjai vígan és dalolva szegték meg ezeket a normákat. A Jézus Bemutatása Gimnáziumba járt, és minden tárgyból jeles volt, kivéve a zongorát, amit csakis az anyja miatt kellett tanulnia, mert az el se tudta képzelni, hogy egy úrilány ne tudjon virtuóz fokon zongorázni. Luisa Santiaga, puszta engedelmességből, három éven át tanult zongorázni, aztán egyszer csak fellázadt, és lerázta a rabigát, amit a délutáni szieszta bágyasztó órájában rákényszerített mindennapos gyakorlás jelentett számára. De az egyetlen erénye, amelynek aztán húszéves korában nagy hasznát vette, éppen az állhatatossága volt: akkor, amikor a család rájött, hogy fülig szerelmes az ifjú és délceg aracatacai távírdászba.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Legjobb esetben ezekre a kérdésekre nem kerül sor, mert a beteg időben kap tájékoztatást, illetve megelőző válaszokat a benne később megfogalmazódó kérdésekre. Ha mégsem, akkor íme a GYIK rovat!

A waterlooi egyetem frissen közzétett kutatásának eredményei szerint segíthet a demencia megelőzésében, ha valaki jó nyelvi képességekkel rendelkezik.