Az immunrendszer így olyan daganatokat is meg tud semmisíteni, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ezekről a témákról volt szó a Qubit közösségi estjén.

A digitális gyógyítás legújabb vívmányait a Magyar Idők gyűjtötte csokorba a döntéstámogató algoritmusoktól a rák gyógyításáig.

A vírusok együttműködve képesek legyőzni a baktériumok ellenük kifejlesztett védekező rendszerét, a napjainkban génszerkesztésre használt CRISPR-rendszert. A felfedezés segítheti a fágterápia fejlesztését és a humán vírusinfekciók elleni védekezést.

A nem-kódoló DNS vizsgálata segít a gyógyszer-rezisztens prosztatadaganatok kialakulásának pontosabb megértésében.

A CRISPR-Cas9-cel végrehajtott génszerkesztés, amit betegségek kijavítása érdekében végeznek, tumorok kialakulását eredményezheti, írja két párhuzamosan megjelent Nature Medicine-tanulmány.

A sejtek stressz elleni védekező rendszerét használják ki a sejtmagban szaporodó vírusok, írja a PNAS tanulmánya. A felfedezés várva-várt új antivirális terápiák kifejlesztésének alapja lehet.

Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.

A Harvard Egyetem kutatói Nature-ben megjelent tanulmányukban azt írják, sikerült E. coli baktériumokba kódolniuk egy GIF fájlt, írja a 24.hu.

Kezdődnek a klinikai vizsgálatok és a nem várt problémák a sokat ígérő CRISPR-Cas9 géneditáló eszközzel. A betegségokozó hibák in vivo kijavítása mellett meglepően sok szándékolatlan mutációt találtak a kísérleti állatokban a Nature Methods tanulmányának szerzői.