Kína nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztés szabályozására, miután öt évvel ezelőtt Ho Csian-kuj  három gyermek génállományát módosította, írja a Qubit.

A Lendület Géntechnológiai Kutatócsoport profágokkal kapcsolatos kutatómunkája közelebb vihet a bakteriális fertőzések legyőzéséhez.

Számos pozitív tendencia látszik, amelyet megünnepelhetünk a Nők és Lányok a Tudományban Nemzetközi Napján, február 11-én.

A CRISPR/Cas9 "molekuláris olló" alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult két agresszív ráktípus kezelésében egérkísérletek során.

Az ELTE TTK kutatói olyan innovatív megoldást dolgoztak ki, amellyel az emberi DNS-ből megállapíthatóvá válik az életkor. A metódusnak komoly haszna lehet a biomarker-kutatásban és az öregedés lassítását célzó eljárások megítélésében is.

A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat.

Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, írja a Qubit.

Az immunrendszer így olyan daganatokat is meg tud semmisíteni, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ezekről a témákról volt szó a Qubit közösségi estjén.

A digitális gyógyítás legújabb vívmányait a Magyar Idők gyűjtötte csokorba a döntéstámogató algoritmusoktól a rák gyógyításáig.