A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.
A pancreatogen diabetes ma már kiemelt figyelmet kap, mint az életminőséget jelentősen befolyásoló tényező, azoknál a betegeknél, akik hasnyálmirigy-eltávolításon estek át. Egy hazai munkacsoport regisztert hozott létre a hasnyálmirigy-eltávolításon átesett betegek számára, hogy jobban megismerjük a „tisztán” hasnyálmirigy-eredetű diabétesz jellegzetességeit.
Egy parlamenti választáskor mérlegre kerül az állam, illetve a társadalom működése. Áprilisban megtörténik ez az egészségüggyel is. A Népszava elemzése.
Egy angol kutatócsoport azt a kérdést boncolgatta, hogy öt jól ismert, egészséges étrendi mintázathoz való következetes alkalmazkodás miként befolyásolja a várható élettartamot és a halálozási kockázatot.
A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.
Csiki Zoltán és Papp Gábor egyetemi docensekkel, a Debreceni Egyetem szakembereivel az egészségben eltöltött évek meghosszabbításáról, a rendszer hiányosságairól és a mesterséges intelligencia nyújtotta új lehetőségekről beszélgettünk.