A Növekedés.hu-n megjelent elemzésében Babai László arra keresett választ, hogy a ráfordítások arányosan javítják-e a társadalom egészségi állapotát.

Érdekes tanulmánnyal jelentkeztek az emberi élethossz elméleti határait kutató tudósok az NJP Ageing szakfolyóiratban, írja a Telex.

A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.

Ha valaki erősen megszorítja a kezedet, abból elsőre talán a magabiztosságára vagy a fizikai erejére következtetsz. De a kézszorítás ereje ennél jóval többet is elárulhat, írja az nlc.hu.

A Telepjáró riportja szerint a hátrányos helyzetű szegregátumokban élők jelentős része már csak a végstádiumban találkozik az ellátórendszerrel.

Az ellátórendszer strukturális problémái és a szűkös források közvetlen hatással vannak a magyar lakosság életkilátásaira, írja Az én pénzem.

A szívroham kezelésében Európai viszonylatban kiemelkedő eredményeket ér el Magyarország, de a betegség egy éves túlélési aránya jelentősen rosszabb, mint a környező országokban.

Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.

Magyarország továbbra is jelentős egészségügyi lemaradással küzd az EU más országaihoz képest – figyelmeztet az EB friss országjelentése az Economx szerint.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.