Az OECD legfrissebb tanulmánya nem fest jó képet a magyar egészségügy állapotáról, derül ki a Piac & Profit összeállításából.

A tüdőrákos betegségek kb. 80%-át a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) adja, aminek fele adenokarcinóma, egynegyede pedig laphámsejtes forma. Hazánkban az évente felfedezett tüdőrákos betegek száma 8000 körül van.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

Az OKPI új egység létrehozását tűzte ki célul, ahol a gondozás a korai felismeréstől a hospice-palliatív ellátásig átfogó módon valósulhat meg.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.

A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai javítják a túlélést előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél, közölte a hvg.hu.

A PTE A radiológia nemzetközi napja alkalmából közöl beszélgetést Bogner Péter radiológus professzorral, egyetemi tanárral.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) november 8-án, szombaton meghirdeti a SOLACE projekt utolsó tüdőrákszűrő napját.

A Debreceni Tüdőgyógyászati Tudományos Napokon a háziorvosok és a tüdőgyógyászok szakmai együttműködésének erősítése is téma volt.