Az ápolásszakma egyik legnagyobb stresszforrását maguk az orvosok jelentik – fogalmazott Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója azon a szerdai ápolásvezetői konferencián, amelyen az egészségügyi szakdolgozók megtartásának lehetőségeiről és a szervezeti kommunikáció nehézségeiről is szó esett.

Egy szakirodalmi áttekintés a probiotikumok fogyasztásához köthető klinikai és transzlációs bizonyítékokat foglalta össze, különös tekintettel a bél-agy tengely feltételezett mechanizmusaira és azokra a lehetséges hatásokra, amelyek a szorongás, depresszió, bipoláris zavar és a szkizofrénia esetén jelentkezhetnek.

A Lelki egészség világnapja alkalmából a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum arra hívja fel a figyelmet,hogy a lakosság mentális terheltsége aggasztó mértéket öltött.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

A depresszió mára a világ második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegségévé vált, ám csak a páciensek töredéke jut adekvát ellátáshoz. Az innovatív gyógyszeres és agyi stimulációs terápiák mellett a korai beavatkozásokra, valamint az életmódon és reziliencián alapuló megelőzésre lenne szükség.

Az internet és az okoseszközök robbanásszerű elterjedése az elmúlt két évtizedben alapvetően átalakította a mindennapi életet. A digitális technológiák előnyei mellett egyre nagyobb figyelem irányul a túlzott vagy maladaptív internethasználat lehetséges egészségi következményeire is.

Egy 2026-os nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók 94 százaléka tapasztalt fáradtságot vagy alacsony energiaszintet, 77 százalékuk pedig mentális egészségi tünetekről is beszámolt, írja a ProfitLine.

Évente több mint 840 ezer ember hal meg a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok miatt – áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss jelentésében, írja a Hírextra.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

Az egészségügyet sújtó munkaerőhiány hátterében a közvélekedéssel ellentétben már nem kizárólag a bérkérdés áll, derül ki az Economx cikkéből.