A debreceni Immunológiai Intézet 2000-ben jött létre, és az elmúlt negyedszázadban az egyetem jelentős műhelyévé, a dendrikus sejtekkel kapcsolatos kutatások nemzetközileg is elismert központjává vált.
A tüdőrákos betegségek kb. 80%-át a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) adja, aminek fele adenokarcinóma, egynegyede pedig laphámsejtes forma. Hazánkban az évente felfedezett tüdőrákos betegek száma 8000 körül van.
Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
A patogenetikai folyamatok megismerése lehetővé tette olyan célzott biológiai kezelések kidolgozását, melyekkel az immunválasz megbomlott egyensúlyának a helyreállítása által hosszabb távon is klinikai remisszió és nyálkahártya-javulás érhető el.
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.
A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.
A Qubit szerint pár éve még a science fiction körébe utalták volna, ma áttörést remélnek a gyógyíthatatlannak tűnő leukémiás eseteknél attól a terápiától, amelyről a BBC számol be.