Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az Opella tudományos rendezvény keretein belül ismertette gyógyszerészek, háziorvosok, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvosok felé a "Zsírmáj összefüggései", az MASLD felismerésének jelentőségét és új megközelítését.

A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.

Az egészségügy megfelelő szintre hozásához legalább 10-15 évre lesz szükség – mondta Svéd Tamás a HVG-nek adott interjúban.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

A hazai szolgáltatóknak egyszerre kell megküzdeniük a szűkülő árelőnnyel és a török konkurenciával, írja a Pénzcentrum.

Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.

Az adatkezelőknek egyértelműen meg kell határozniuk azt, hogy a tájékoztatás, vagy a kommunikáció pontosan milyen célból történik az érintettekkel, hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

A Magyar Kórházszövetség idei kongresszusán átadták a szervezet elismeréseit a hazai egészségügy és kórházügy meghatározó szakembereinek, valamint a kiemelkedő szakmai és innovációs teljesítményt nyújtó tagkórházaknak.

Nyitottságot, őszinteséget és partnerséget ígér az Országos Kórházi Főigazgatóság új vezetője, Tótth Árpád, miközben decentralizálná a döntéshozatalt, több jogkört visszaadna a menedzsmenteknek, és leépítené a felesleges központi kontrollokat.