Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.

Bizonyítékalapú egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus és egységesebb helyi egészségtervezési módszertan is készül – derült ki a többi között a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztályának szerdai háttérbeszélgetésén, ahol Oroszi Beatrix tisztifőorvos válaszolt a kérdésekre.

Ismét kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak, jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten a kormányzati sajtótájékoztatón.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A látássérülteket segítő javaslatcsomagot készített az Útjelző - Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata.

A parlament kedden megkezdte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának általános vitáját.

Bár a járművezető mindenkori vezetési képessége nem vizsgálható, a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet szabályozza az alkalmassági vizsgálat szabályait. De milyen felelőssége van az orvosnak az alkalmassági vizsgálat során?

Az IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja legutóbbi lapszáma összefoglalja a 2025-ben előfordult hazai egészségügyi kiberincidensek jellemző formáit.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.