Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) nem csupán egy új informatikai projekt vagy egy újabb adatvédelmi szabályozás, hanem az egészségügyi adatok kezelésének új európai rendje. A 2027 és 2031 között fokozatosan alkalmazandó szabályok miatt Magyarországnak már most érdemes elkezdeni összehangolnia a jogi, intézményi, technikai és szakmai felkészülését.

Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.

Fontos változás történt az emlődaganat miatt kezelt, örökletes BRCA1 vagy BRCA2 géneltéréssel élő betegek számára, közli az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület.

Az októberi Látás Hónapja alkalmából bevezetendő szolgálatás révén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tagjai térítésmentesen férhetnek hozzá több tízezer e-könyvhöz.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.

Bizonyítékalapú egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus és egységesebb helyi egészségtervezési módszertan is készül – derült ki a többi között a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztályának szerdai háttérbeszélgetésén, ahol Oroszi Beatrix tisztifőorvos válaszolt a kérdésekre.

Ismét kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak, jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten a kormányzati sajtótájékoztatón.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A látássérülteket segítő javaslatcsomagot készített az Útjelző - Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata.