Ön megkérdezi a betegét, hogy hogyan alszik, hányszor ébred fel éjjelente, könnyen vissza tud-e aludni felébredést követően, esetleg a párja tud-e mellette zavartalanul pihenni? Vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a gyakori éjszakai vizelés és az azzal összefüggő alvászavarok jelentős terhet okozhatnak. Mindezek ellenére a panaszok valós súlyával sokan nincsenek tisztában, így azok hiányosan felismertek, alulkezeltek maradnak (1,2).

Az álmatlanság és az egészségre veszélyes mértékű alkoholfogyasztás olyan szorosan összefonódik, hogy becslések szerint az alvásproblémákkal küzdő emberek legalább egyharmada, de akár 91 százaléka is visszaél az alkohollal.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

Akut Covid-19 során változatos pszichiátriai tünetegyüttesekkel találkozhatunk. Ezek hátterében állhat részben direkt központi idegrendszeri vírusfertőzés, de gyakrabban a betegség indirekt gyulladásos, metabolikus, hipoxiás, paraimmun hatásairól van szó.

A Pittsburgh székhelyű Carnegie Mellon University kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkében egy olyan, vizsgálati fázisban levő eljárásról számolt be, amely fókuszált ultrahang alkalmazásával képes az agy neuronjainak modulálására.

Az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet. A fertőzéstől való félelemhez a megbetegedettek hibáztatása társul.

Az alvásmedicina az alvás-ébrenlét zavarokkal foglalkozó multidiszciplináris klinikai specialitás, melynek ellátási területéhez számos, népbetegségként számontartott kórállapot tartozik. Ellátási hálózatának fejlesztése mind a társszakmák, mind az érintett páciensek szempontjából alapvető fontosságú.

A felnőtt lakosság 5−8%-át érintő perifériás polineuropathiák (PNP) komplex etiológiát mutatnak. A háttérben álló leggyakoribb ok Európában és Észak-Amerikában a diabétesz, ezt a sorban az alkoholos PNP, majd a malignus betegségek növekvő prevalenciája következtében a kezelésükre alkalmazott kemoterápiák okozta PNP követi.

Gyökeresen megváltozott az inszomnia kezelési stratégiája: a legfontosabb az (esetlegesen lappangó) társbetegségek felderítése és kezelése, valamint az életmódváltás.