Az elmúlt fél évszázad során a magyarországi halálozási mutatók minden évben kedvezőtlenebbek voltak a visegrádi csoport többi tagállamának (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) átlagánál, az eltérés mértéke pedig évi átlagban 5,8% volt.

Tíz, agykárosodást szenvedett újszülöttnek adtak be speciális módszerrel anyatejet az orrjáratokon keresztül 2024 decembere és 2025 februárja között a Semmelweis Egyetemen.

A The Lancet szakfolyóirat terjedelmes cikkben számolt be a magyarországi kormányváltást követő egészségügyi reformtervekről.

Az egyre gyakoribb gyermekkori magas vérnyomás korai felismerését és pontos diagnosztikáját segíti az az adatvezérelt applikáció.

Azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki súlyos kardiovaszkuláris esemény, mint azoknál, akik mindössze egy adagot.

Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A nemzeti rákellenes nap alkalmából a Magyar Rákellenes Liga és a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Alapítvány szakmai fórumot szervezett.

A fizikai aktivitás támogatja a rákbetegek gyógyulását és jelentősen csökkentheti a daganatok kiújulásának kockázatát is.

Magyarország a második legrosszabb helyen áll az EU-ban a megelőzhető és kezelhető betegségek okozta halálozások tekintetében, írja a Portfolio.