A bétablokkolók (BB) évtizedek óta a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésének alapvető gyógyszercsoportját képezik. Alkalmazásuk kiterjed a hipertóniára, a koszorúér-betegség különböző formáira, a szívelégtelenségre és számos ritmuszavarra. Bár az elmúlt években újabb hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentek meg, a BB-k szerepe továbbra is meghatározó, mivel prognózisjavító hatásuk számos klinikai helyzetben igazolt.

A prediabétesz hazánkban is aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Az alapellátásnak kiemelt szerepe van, hiszen a beteggel való találkozáskor felismerhetik a kockázati tényezőket, kezdeményezhetik a komplex szűrővizsgálat elvégzését.

Daganatsejtek egyedi vizsgálatára dolgoztak ki a MI-t alkalmazó, a vizuális jellemzők mellett a molekuláris tulajdonságokat is elemző módszert a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

Az IBS egyes altípusainak hátterében álló folyamatokat vizsgálták együttműködésben a HCEMM és a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

Az osteoarthritisben élő emberek milliói számára a mindennapok gyakran a fájdalom és az ízületi merevség váltakozó körforgását jelentik. A jelenleg elérhető kezelések – például a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók vagy a szteroid injekciók – átmeneti enyhülést hozhatnak, de nem képesek megállítani az ízületi porc fokozatos pusztulását.

Az internet és az okoseszközök robbanásszerű elterjedése az elmúlt két évtizedben alapvetően átalakította a mindennapi életet. A digitális technológiák előnyei mellett egyre nagyobb figyelem irányul a túlzott vagy maladaptív internethasználat lehetséges egészségi következményeire is.

A Cell folyóiratban megjelent eredmények új terápiás megközelítések előtt nyithatnak utat, beleértve az autoimmun betegségek kezelésében bevált módszereket, valamint olyan diagnosztikai eljárásokat, amelyek segíthetnek azonosítani, kik profitálhatnak leginkább e kezelésekből.

Az orvostudomány ma már krónikus, progresszív betegségként határozza meg az elhízást, amelynek több mint kétszáz szövődménye lehet, írja a Telex.

Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.

Egyes külföldi centrumok a piaci rést kihasználva szólítják meg az idősebb korosztályt, ami orvosi, etikai és anyagi kérdéseket is felvet, írja az Mfor.