Minden ötödik gyermeket érint a száraz bőrt és bőrviszketést okozó atópiás dermatitisz. Ők kevesebbet alszanak, nem tudnak eléggé koncentrálni az iskolai órákon, sokakat közülük zaklatás is ér betegségük látható jelei miatt. Szeptember 14-én, az AD világnap kapcsán egy olyan betegségre irányul a figyelem, amely társadalmi üggyé vált a fejlett világban. Prof. Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke segített jobban megérteni az AD hátterét, és hatását a betegek mindennapjaira.

Szükséges-e a zsírszövet jelenléte az élethez?

Több tízezren szenvednek Magyarországon atópiás ekcémától, de rengetegen nem is tudnak róla, közli a világnapon a Magyar Dermatológiai Társulat.

Itthon minden ötödik gyermeket és egyre több felnőttet érinthet a száraz bőrt és kínzó viszketést okozó bőrgyulladás, az atópiás dermatitisz.

A North Carolina State University kutatói a Journal of Investigative Dermatology folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült megtalálniuk az atópiás dermatitiszt kiváltó fehérjét.

Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.

A kutatók elsősorban az atópiás dermatitisz terápiáinak kifejlesztésére használják majd az emberszerű modellt, írja az OTSZ Online.

A bőrgyógyászatban is komoly fejlesztések zajlanak minden területen. Az MI-t használják anyajegyvizsgálatra alkalmas eszközök szoftvereiben, a mikrobiom összetételének elemzésében – nyilatkozta lapunknak dr. Gaál Magdolna, a Magyar STI Társaság alelnöke.

Kutatók az American Journal of Clinical Dermatology hasábjain közölték az atópiás dermatitisz kezelésében a krizaborol hosszú távú alkalmazásának elemzésére végzett klinikai vizsgálatuk eredményeit.

Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.