Az automata külső defibrillátorok (AED) egységes országos regiszterének létrehozását sürgetik szakmai szervezetek.

Közel 200 millió forintos projekt keretében alakít ki integrált palliatív ellátási egységet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Oktatókórház.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

Ha egy hosszabb és egészségesebb élet lenne a tét, miből vennénk vissza már ma, és mi az, amin nem változtatnánk?

A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében.

A társadalmi párbeszéd jegyében konferenciát rendezett az MTA az életvégi döntések gyakorlati, etikai és jogi vonatkozásairól, írja a Népszava.

A hvg.hu szerint a zürichi műegyetem kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, ami a daganatos sejteket károsítja, az egészségeseket viszont nem.

Világszerte milliók életét keserítik meg azok a makacs bakteriális fertőzések, amelyekkel szemben a hagyományos gyógyszerek már tehetetlenek.

A rendszerszintű, több tudományt, szakterületet érintő gondozás megerősítésével javítják a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő páciensek életminőségét.