Ég a ház – ezzel a képpel érzékeltette a magyar egészségügy helyzetét Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője a 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórumon, írja a Népszabadság.
Megvizsgálva az egészségügyet Európa-szerte, megállapíthatjuk, hogy nincs egységes kórházüzemeltetési modell: sehol sem kizárólag saját állomány vagy kizárólag külső szolgáltató végzi a takarítási, karbantartási, mosodai és sterilizálási feladatokat. A jellemző megoldás mindenütt vegyes: a mosoda és a textíliakezelés az egyik leggyakrabban kiszervezett terület, míg a műszaki karbantartásnál többnyire a hibrid modell működik. Ilyenkor minimális saját állománnyal, de jellemzően külső szakemberek bevonásával végzik a feladatokat.
Az ápolásszakma egyik legnagyobb stresszforrását maguk az orvosok jelentik – fogalmazott Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója azon a szerdai ápolásvezetői konferencián, amelyen az egészségügyi szakdolgozók megtartásának lehetőségeiről és a szervezeti kommunikáció nehézségeiről is szó esett.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]