Az államilag finanszírozott fogászati alapellátás rendszere súlyos működési biztonsági kockázatokkal küzd, írja az Az én pénzem.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Egy tanulmány szerint, ami a Tárki Társadalmi Riportjában jelent meg, az alapellátás a működésképtelenség határára sodródott, írja a Telex.

A Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, amely lehetővé teszi a gyógyszerészek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók számára a vényírást, írja a Telex.

Megjelent a magyarországi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe, melyet az ágazati kamarák és szervezetek állítottak össze.

Egyszerre kell kezelniük a tavaszi járványhullámokat és a társadalmi bizalom erózióját a házi gyermekorvosoknak – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) sajtóbeszélgetésén.

Továbbra is nagy hiányosságnak tartok több krónikus problémát – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma úgy nőtt Budapesten 2018 és 2024 között, hogy közben a főváros lakossága csökkent – derül ki a „Mennyire okos Budapest? 2025” című jelentésből, amit a G7 idéz.

A praxisjog intézménye és az önkormányzati érdekek ütközése került a középpontba egy XIII. kerületi háziorvos esete kapcsán, írja a Népszava.