2020. november. 26., csütörtök - Virág.
hirdetés
hirdetés

Szervátültetés után kétszeres a rák kockázata

Azokban a betegekben, akikbe szolid szervet – vesét, májat, szívet vagy tüdőt – ültettek be, kétszer akkora a rák kockázata, mint a teljes népességben, s a rosszindulatú daganat sokféle típusa fordul elő bennük – erről számoltak be a JAMA november 2-i számában.

A közlemény szerint 2010-ben összesen 28.664 szervátültetést hajtottak végre az Egyesült Államokban, s ezek közül 16.899 veseátültetés,6291 májátültetés, 2333 szívátültetés és 1770 tüdőátültetés volt. Az új szervet kapó betegek rákkockázata részben az immunszuppresszió, részben az onkogén vírusokkal való fertőződés következtében nő meg. Ha jobban értenénk ezek és más tényezők szerepét a malignitás kialakulásában, talán lehetőség lenne a rákkockázat csökkentésére is.


Dr. Eric A. Engels, a rockville-i Országos Rák Intézet munkatársa és kollégái a transzplantációt követően fellépő rákok előfordulási mintázatát vizsgálták. Országos, állami és regionális adatbázisok felhasználásával azonosították azokat a betegeket, akik 1987 és 2008 között új szervet kaptak, és meghatározták abszolút és relatív (a lakosság összességéhez viszonyított) rákkockázatukat.

Összesen 175.732 transzplantáción átesett személy adatait elemezték – ezek az adott időszak valamennyi szerv-recipiensének 39,7 százalékát tették ki. A személyek többsége, 60,9 százalékuk férfi volt, és a transzplantáció időpontjában medián életkoruk 47 év volt.

Veseátültetés az esetek 58,4 százalékában, májátültetés 21,6 százalékukban, szívátültetés 10 százalékukban és tüdőátültetés 4,0 százalékukban történt. A recipiensek közül a követési idő alatt 10.656-ben alakult ki malignus folyamat, ami mintegy duplája a lakosság egészében előforduló gyakoriságnak.

Harminckét fajta rosszindulatú folyamat fordult elő az érintettekben. Ezek közt voltak olyanok, amelyek ismert fertőzések következményei, például az anális rák és a Kaposi szarkóma, másokat viszont nem fertőzés okozott (pl. melanóma, pajzsmirigyrák, ajakrák). A leggyakoribb a non-Hodgkin limfóma volt (n=1504), ezt követte a tüdőrák (n=1344), a májrák (n=930) és a veserák (n=752). Az előforduló összes rosszindulatú elváltozás 43 százalékát ezek tették ki, míg a teljes lakosságban ez az arány csak 21 százalék.

A non-Hodgkin limfóma kockázata – a lakosság egészéhez képest – bármilyen szerv átültetésekor magasabb volt. A tüdőrák esetében a tüdőátültetettekben volt a legnagyobb a kockázatnövekedés, de más szervek transzplantációja is növelte a rizikót. A májrák csak a májátültetettekben volt gyakoribb. A veserák kockázata veseátültetés esetén nőtt a leginkább, de emelkedett volt a máj- és szívátültetésen átesettekben is.

„A transzplantációt követő emelkedett rákkockázat azzal együtt, hogy a szervátültetés után egyre gyakoribb a hosszú távú túlélés, szükségessé teszi, hogy az emberek e csoportjában javítsuk a megelőzést és elősegítsük a rákok korai felfedezését– írják a szerzők.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline, Science Daily)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!