2020. augusztus. 15., szombat - Mária.

Sürgősségi ellátás a Covid-19 és a szepszis árnyékában

Kétezer beteget láttak el a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztályán a járvány időszakában, közülük 140-ről igazolódott, hogy Covid-19 beteg. A koronavírus-gyanús eseteket külön eljárásrend szerint látták el, így az osztály egyetlen dolgozója sem kapta el a fertőzést.

hirdetés

Bár a járvány időszakában megharmadolódott a betegforgalom, meglehetősen nagy túlterheléssel dolgozott az SBO személyzete – derült ki az osztályt vezető dr. Berényi Tamás előadásából a Semmelweis Egészség Nap rendezvénysorozat keretében. A beteget és az ellátókat a fertőzéstől egyaránt védő  eljárásrendet dolgoztak ki, amelynek része volt, hogy a meghatározott tüneteik miatt Covid-gyanús betegeket térben elkülönítve, izolálva kezelték. A munkatársaikat – a személyi védőeszközök biztosítása mellett – folyamatosan tesztelték. A virális fertőzéstől is óvó maszkokat és a speciális ruházatot négyóránként cserélték, így egy-egy 12 órás műszak alatt három garnitúra felszerelés fogyott, ami úgy gazdaságilag mint logisztikailag jelentős terhet rótt a szolgáltatókra.

Míg az orvosoknak, szakdolgozóknak az jelentett kihívást, hogy megtanulják a védőfelszerelés használatát, és begyakorolják, hogyan lehet abban dolgozni, a betegek számára ijesztő lehetett, hogy elkülönítik őket hozzátartozóikról, és hogy kiesett az ellátást nagyban támogató, normál körülmények között megszokott metakommunikáció az ellátó személyzet és a páciens között.

Míg a betegforgalom a harmadára esett vissza, az SBO-n kétszer annyian hunytak el a járvány idején, mint más évek hasonló időszakában – derült ki Berényi Tamás szavaiból, aki elmondta, a nem, vagy nem időben kezelt, dekompenzálódott betegek jelentős halálozását tapasztalták az SBO-kon. A főorvos mindezt azzal magyarázta, hogy a páciensek a fertőzéstől tartva nemcsak azokkal az apró-cseprő problémáikkal nem keresték fel a sürgősségit, amelyekkel máskor oda fordulnak, hanem a komolyabb kórképek miatt is csak később mentek orvoshoz.  Tavaly év elején alakították ki az SBO-kon az Akut Alapellátási Egységeket (AAE), amelyek a 4-es és 5-ös triázskategóriába tartozó betegek ellátását teszi gördülékenyebbé.Berényi Tamás szerint éppen ezért jutott kisebb szerep ennek a „gyorsító ösvénynek” a járvány időszakában.

A lényegesen megnövekedett munkamennyiség sokakat kilúgozott az SBO-kon – tette hozzá a szakember, aki szerint a járvány időszaka klasszikus krízishelyzet volt, amelyben személyiségfüggő, hogy kinek a számára hoz fejlődést, vagy éppen ellenkezőleg, az esetlegesen meglévő mentális elégtelenség felerősödését. Ugyanakkor megjegyezte azt is, társadalmi szinten a félelem egyfajta összetartozást, odafordulást eredményezett, ami sok erőt adott a sürgősségi ellátásban dolgozóknak.

Egyre csökkenő adatbevitel a szepszisregiszterben

A stroke-nál és a daganatos megbetegedéseknél is több áldozatot szed világszerte a szepszis – derült ki a Semmelweis Egészség Nap másik előadásából. A szepszis nem önálló betegség, hanem a szervezet fertőzésre adott válaszreakciója, amely egyéni tünetegyüttesben nyilvánul meg. A szeptikus sokk állapot infekció indukálta komplex szervelégtelenség, megfelelő kezelés nélkül beteg elvesztéséhez vezet.

Az egyik leggyakoribb „betegség”, az érintett páciensek száma 20-30 millióra tehető évente a világban, ami azt jelenti, hogy 3-4 másodpercenként meghal valaki az infekció miatt, amely egyeseknél tünetet sem okoz, másoknál pedig a csak a korán nyújtott szervtámogatás, a kórokozó gyors felderítése, és az időben megkezdett, megfelelő antibiotikumos kezeléssel lehet növelni a túlélés esélyét.

Még az időben megkezdett kezelés mellett is előfordulhat azonban, hogy a beteg csak maradandó egészségkárosodással épül fel a szepszisből. A szeptikus góc eltávolítása esetenként valamelyik végtag amputációját jelenti, ami életre szóló károsodást jelent. Genetikailag kódolt betegségek robbanhatnak be a szeptikus fertőzés miatt, ami tartós anyagcsere károsodáshoz vezethet, az oxigénhiányos állapot miatt pedig a központi idegrendszer, a keringés vagy tüdő szenvedhet maradandó sérülést.

A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE)Magyarországot képviselve 2013-ban csatlakozott a Nemzetközi Szepszis Deklarációhoz, hiszen a sürgősségi orvosainak kulcsszerepük van a szepszis korai felismerésében, gyors és eredményes kezelésében. A deklaráció fő célkitűzése az volt, hogy a csatlakozó országokban 2020-ig 20 százalékkal csökkentsék a szepszis tünetegyüttes okozta halálozást. Berényi Tamás elmondta, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre komplex adatok, de úgy vélte, csak részlegesen sikerült elérni a kitűzött célt. Hozzátette, nemcsak a társadalom, hanem az orvosok számára is nyilvánvalóvá kell tenni, hogyan ismerhető fel ez a kevéssé frekventált, de magas halálozási aránnyal és költségekkel járó tünetegyüttes, ezért elsődleges feladat, hogy az orvosképzésben is megjelenjen. Ennek érdekében az MSOTKE – az újraélesztési tanfolyamaihoz hasonló – a szepszis-képzést is indított, amelynek során a kollégák elsajátíthatják a szepszis felismerésének és korai kezelésének tudományát. Bár az ismeretanyagot nehéz volt standardizálni, mára a sürgősségi szakorvosképzés kötelező elemévé vált Magyarországon.

Az MSOTKE nem sokkal a deklarációhoz való csatlakozás után hívta életre a szepszisregisztert. Míg a kezdetekkor azonline regiszterbe a hazai SBO-kból 15 jelent aránylag rendszeresen, mások eseti jelleggel, név nélkül, mára egyre csökkenő adatbevitelt tapasztalnak. Ennek egyik fő oka, hogy a rendszer manuális adatbevitelt igényel. Releváns adatok akkor állnának rendelkezésre, ha legalább 70 százalékos lenne a jelentési hajlandóság – mondta Berényi Tamás, aki szerint azonban nagy szükség lenne a regiszterre, ugyanis a szepszisek 30 százaléka lenne megelőzhető nosocomialis surveillance-on alapuló infekciókontroll-programok révén. Ha az SBO-król minőségi adatok kerülnének a szepszisregiszterbe, az megmutatná a sürgősségi osztályon kívülről beérkező fertőzések gyakoriságát, súlyossági fokát, az első órás ellátás eredményességét. A validált adatok a döntéshozónak megmutatnák a finanszírozási és ellátási hibákat, és azt, mely pontokon kell beavatkoznia ahhoz, hogy javuljon a betegellátás színvonala és a betegbiztonság.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!