hirdetés
2017. március. 28., kedd - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Rákellenes Világnap: közös a felelősség

A daganatos megbetegedési és halálozási adatok csak akkor javíthatóak érdemben, ha az állam, a civil szervezetek és az egyének is mindent megtesznek annak érdekében, hogy időben felismerjük és kezeljük a daganatos elváltozásokat.

hirdetés

A február 4-ei Rákellenes Világnap alkalmából „(A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen – Társadalmi és egyéni felelősség” című pénteki rendezvényén a szakemberek többször hangsúlyozták, a rákos megbetegedések drámai trendjei akkor fordíthatóak meg hazánkban, ha az állam jó minőségű szűrési és kezelési lehetőségeket kínál, a civil szervezetek támogatják az érintetteket és részt vesznek az egészségnevelésben, az egyének pedig eljárnak a szűrésekre, és igyekeznek egészségesen élni.

Az uniós országok 22 százaléka vezet rákregisztert, itt pontos adatok állnak rendelkezésre a betegek számáról, az államok háromnegyede viszont csak becsült adatokkal dolgozik. Minden negyedik magyar ember rákban hal meg. Évente összesen 80 ezer új beteget detektálnak, hazánkban 2005-2015 között évről-évre folyamatosan nőtt a daganatos megbetegedések száma. Bár a magyar állam ingyenesen elérhetővé teszi a leggyakoribb daganatos betegségek szűrését, tízből hét daganatot már csak áttétes stádiumában diagnosztizálnak – derült ki többek között a Magyar Rákellenes Liga rendezvényén.

Tüdőrák: jó eredmények kombinált kezeléssel

A daganatos megbetegedések okozta halálozások 20 százaléka tüdőrák miatt következik be, amely az összes daganatos megbetegedés 13 százalékát teszi ki; nem csak hazánkban, de világszerte vezető daganatos halálok évtizedek óta. Minden tízedik pácienst lehet csak operálni, aminek fő oka a késői felismerés, pedig ha időben észrevennék a bajt, akár a betegek 70 százalékát is meg lehetne menteni, ehhez képest az ötéves túlélési mutatók 15 százalék körül mozognak.

Célzott kezelésnél felértékelődik a molekuláris vizsgálatok szerepe, ugyanakkor a terápia kimenetelére hatással vannak a társbetegségek, és meghatározó az is, hogy a páciens dohányzott-e, vagy sem, illetve képes-e lemondani erről a káros szenvedélyéről. A kezelés hatékonysága és biztonságossága növekszik a szövődmények kockázatának csökkentésével, ezzel egyidejűleg a fajlagos költség is kevesebb – foglalta össze dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet onkopulmonológus főorvosa. A tüdődaganatok 46 százaléka adenoma, 30 százaléka laphámrák, 16 százaléka kissejtes, hét százaléka nem tipizált malignus daganat. A tüdőrák elsődleges terápiája jellemzően a citotoxikus kemoterápia, a sugárkezelés és a reszekciós műtétek, kevesebb a célzott kezelés, bár törekvések vannak ezek és az immunterápia ötvözésére, amelyekkel együttesen jobb eredmények érhetőek el. Bár a betegek szívesebben választanának orális készítményeket, a laphámkarcinóma esetében erre még nincs lehetőség, de a kemoterápiát követően ezek a gyógyszerek a kezelés részei lehetnének. Az immunterápia ezen betegség esetében másodvonalban javasolt kezelés, egyelőre csak válogatott betegek számára érhető el.

A daganatok fékeinek kioldása

Az immunonkológiában alkalmazott készítmények nem szoríthatják ki a gyógyításból a hagyományos terápiákat, a legjobb eredményeket a kezelések kombinációjával lehet elérni, amikor már nagy a tumorterhelés, és kisebbíteni kell a daganatot ahhoz, hogy az immunrendszer fel tudja venni vele szemben a harcot. Ott helye van a hagyományos kezelésnek, akár kemoterápiának, biológiai terápiáknak. Nem véletlen, hogy az újabb kutatások a hagyományos terápiák és az immunonkológiai kezelések kombinációjáról szólnak – mondta dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának vezetője.

Míg a sugár- vagy kemoterápia, a sebészeti beavatkozás a daganatot hivatott elpusztítani, az immunonkológiai készítmények nem direkt módon hatnak a tumorra, hanem arra serkentik az immunrendszert, hogy képes legyen felismerni és elpusztítani a rákos elváltozást. A daganat igyekszik elkerülni az immunrendszer támadását, a modern készítmények ezeket a fékeket oldják ki úgy, hogy az immunrendszer képes felismerni a daganatot, az immunsejtek pedig a tumor sejtjeihez kötődve elpusztítani azt.

Az immunrendszer daganat elleni harcát három E betűvel lehet jellemezni. Az első az elpusztítás (elimination) fázisa, amikor az egyébként mindannyiunk szervezetében jelenlévő daganatos sejtet képes megsemmisíteni az immunrendszer. A következő E betű az egyensúlyt (equlibrium) jelenti, amikor a szervezetben ugyan jelen van a daganat, de nem okoz áttétet, mert az immunrendszer mintegy kordában tartja. A harmadik ciklus az elszabadulás (escape), amikor a daganat „elbújik”, becsapva az immunrendszert, hogy az ne ismerhesse fel. A tumor olyan receptorokat fejleszt, amelyek távol tartják az immunsejteket, így azok már nem tudják blokkolni.

Úttörő szerep jut az immunterápiáknak a melanomák kezelésében, ahol már régóta a klinikai gyakorlat része. Melanoma malignum esetében például már nagyobb tumortömegnél, előrehaladottabb állapotokban is bevethetők ezek a kezelések, de a legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a lehető legkorábbi időpontban megkezdik a terápiát. A különféle tumor típusoknál a különbség inkább abban mutatkozik, hogy mely daganatoknál áll rendelkezésre törzskönyvezett készítmény, amelyek azonban még nem részei a napi rutinnak a gyógyításban. Egy beteg kezelése 10-30 millió forintot is felemészthet, a terápia jellemzően egyedi méltányossági kérelem útján érhető el, illetve egyes esetekben klinikai vizsgálatokon keresztül is hozzájuthatnak a betegek.

A kezeléseknél más típusú mellékhatások jelentkeznek, mint a kémiai alapú szereknél. Az elsőgenerációs immunterápiás készítményeknél különböző gyulladásos mellékhatások jelentkezhetnek, de ezek szteroidokra jól reagálnak. A szelektíven ható szerek esetében viszont minimálisak a gyógyszer okozta ártalmak. Az új terápiás modalitás okozhat steril tüdőgyulladást, bőrtüneteket, vagy egyes anyagcsere paraméterek változását.

Az immunonkológiában még nagyobb szerepe van az onkoteamnek – hívta fel a figyelmet Dank Magdolna, aki szerint ezek a terápiák újfajta megközelítést kívánnak a szakemberektől is. Például ha eddig a radiológiai leleten tumorméret növekedést írtak le, az a beteg állapotának rosszabbodását jelentette, ezzel ellentétben itt a terápia hatékonyságát mutathatja. Becslések szerint a következő tíz évben az onkológiai ellátás és a kezelések közel hatvan százaléka az immunonkológián alapul majd.

Műtét és plasztika

A nők körében a leggyakoribb halálok az emlődaganat, amely az összes daganatos megbetegedés 14 százalékát teszi ki. A halálozások számát egyharmadával csökkenthetné, ha a nők 70 százaléka részt venne a szervezett szűréseken – mondta dr. Mátrai Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Évente 7300 új mellrákos beteget diagnosztizálnak, ugyanekkor minden évben 2200 embert veszítünk el a kór miatt. Akár 18 évvel az első műtét után is megjelenhet recidíva, áttét, vagy tumor az ellenoldali emlőben, ezért a betegek mintegy tíz százaléka élethosszig tartó utánkövetést igényel. Az emlőrák multidiszciplináris kezelésének része az emlő onkoplasztikus sebészete. A korai stádiumban felfedezett és kezelt eseteknél egy ülésben végzik el a tumor eltávolítását és a plasztikai műtétet, amelyet az OEP finanszíroz. Mivel az emlő részleges vagy teljes elvesztése a nők többségének súlyos pszichés terhelést jelent, az életminőség szempontjábol a helyreállító műtét fontos része a kezelésnek.

Sugárkezelés: vidéken már nem kell várni

Az évente diagnosztizált 80 ezer daganatos beteg 45-55 százaléka igényel sugárterápiát, 20-25 százalékuknál ismételni kell a kezelést – mondta prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató-helyettese. A 33 ezer sugárkezelt beteget 13 sugárterápiás központ 39 készülékkel szolgálja ki – a WHO ajánlása egyébként az ideális gépszám hazánkban az 50 lenne –, a betegek 42 százalékát a két budapesti centrumban fogadják. Az elmúlt négy évben 22 új lineáris gyorsítót telepítettek az országban, az uniós forrásból főként a vidéki géppark újult meg. Bár ezekkel a beruházásokkal felzárkóztunk az uniós államokhoz, ám a következő 2-3 évben további 16 gép cseréjére lesz szükség. A fejlesztések következményeként vidéken gyakorlatilag nincs várólista a sugárterápiában – bár a szakemberhiány egyre égetőbb – és a fővárosban is jelentősen csökkent a várakozási idő.

Három sugárterápiás készülék cseréjére, valamint egy új, robotkaros lineáris gyorsító telepítésére készülnek ebben az évben az OOI-ben, a nagyszabású projekt a régi gépek fokozatos kiváltásával tavasszal indul, és várhatóan őszre befejeződik – számolt be Polgár professzor.

Szándéknyilatkozat a rákellenes küzdelemért

A rákellenes küzdelem, a szűrések és a minél korábbi felismerés fontosságáról írtak alá szándéknyilatkozatot civil szervezetek pénteken a Rákellenes Világnap alkalmából.

A betegség elleni küzdelemben nagyon fontos a megelőzés, a magunkra, családtagjainkra való odafigyelés – mondta az aláírás alkalmából tartott rendezvényen Novák Katalin család-, ifjúság és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, hozzátéve: a rák mindannyiunk közös ellensége, „nehéz ellenfél”, hiszen az orvostudománynak még mindig kevés információja van a betegség kialakulásának valódi okairól.

A rák elleni küzdelemben önmagában az ellátórendszer tehetetlen, az egyén felelőssége, a rendszeres szűrővizsgálatok elengedhetetlenek a megelőzésben – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Magyarországon többfajta szűrési program is elérhető, csak el kellene menni a vizsgálatokra.

A rák nem válogat, a rákos megbetegedések évente több tízezer magyar ember életét követelik, ezért „fel kell nyitni az emberek szemét”, hogy mennyire fontos a megelőzés – folytatta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, és kitért arra is, hogy a kormány az európai uniós támogatásokból 500 milliárd forintot költött egészségügyi célú fejlesztésekre, ebből több mint 80 milliárd forintot fordítottak célzottan a daganatos megbetegedések korai felismerésére, megelőzésére, gyógyítására.

A rendszeres információátadáson és programok szervezésén túl abban szeretnének segítséget nyújtani a nagycsaládos szülőknek, hogy legyen idejük, lehetőségük elmenni egy-egy szűrésre – jelentette ki Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Mint mondta, tapasztalják, hogy a sok gyermeket nevelő szülők sokszor hajlamosak magukat háttérbe szorítani.

A szándéknyilatkozat aláírásával a civil szervezetek vállalják, hogy ismeretterjesztő anyagokkal, illetve szűrővizsgálatokkal segítik a daganatos megbetegedés minél korábbi felismerését. A dokumentumot a NOE elnöke mellett Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, Regős Judit, a Szülők Háza Alapítvány elnöke, Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnöke, Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke és Andrejkovics Katalin, a Ringató Alapítvány képviselője írta alá.

(Forrás: MTI)
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés