hirdetés
2018. szeptember. 20., csütörtök - Friderika.
hirdetés

Pszichiátria: több a beteg, elégtelen az ellátás

A 4‒17 éves gyermekek között a mentális kórállapotok előfordulási gyakorisága 16 százalék, s a trend növekvő, írja a Hetek.

hirdetés

A gyermekek pszichiátriai ellátásának helyzete még a felnőttekénél is rosszabb, s a különösen problémás 14–18 éves korosztály ellátása végképp megoldatlan.

„A mi betegforgalmunk is azt mutatja, hogy rendkívüli mértékben növekszik az esetek száma és súlyossága, és az ellátottak is egyre fiatalabbak. Ez a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás egész területén általános tapasztalat” – mondta el a Heteknek dr. Hirsch Anikó gyermekpszichiáter, a Bethesda Gyermekkórház pszichoszomatikus részlegének főorvosa. A Bethesda a közép-magyarországi régió egyik kiemelt gyermekpszichiátriai ellátóközpontja a Heim Pál Kórház és a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika mellett.

Az elmúlt 5-10 évben szembeszökően csökkent a Bethesda Kórház pszichoszomatikus részlegére kerülő gyerekek életkora. Kiemelkedőek az étkezési zavarok, amelyek régen a serdülőkorú lányokra (12-14 évestől 18 évesig) voltak jellemzők. A főorvos elmondása szerint ma viszont egyre több olyan 10 év körüli kislánnyal találkoznak az osztályon, akik nagyon komoly étkezési zavarokkal küzdenek, amelyek mindenképp kórházi ellátást igényelnek, tekintve, hogy a betegség kifutása adott esetben igen súlyos lehet.

Szintén nagyon megnövekedett az önsértő esetek, a falcolások száma – ez 10-15 éve még extremitásnak számított a kamaszoknál, mára szinte divathullám lett belőle.

A gyerekkori pszichiátriai problémák sokasodásának hátterében a szakmabeliek szerint a felnőttek mentális állapotának a romlása áll. A WHO 2020-ra a gyermekpszichiátriai megbetegedések megduplázódását, s általában is a mentális betegségek népbetegséggé válását jelzi. „Egyre több olyan családdal találkozunk, ahol a szülők esetében is vannak kezeletlen, illetve feltáratlan pszichés problémák, és ezeknek nyilván megvannak a következményei a gyermekük nevelésében. Az ilyen problémák miatt már a várandósság is stresszesebb lehet a kelleténél. Ezt erősíthetik a környezeti hatások, például egzisztenciális vagy családi problémák” – sorolta a főorvos, utalva arra, hogy a személyiségünk kialakulása már a fogantatásnál elkezdődik.

„Ma már tudjuk, hogy ha tartós korai stressz ér egy magzatot, egy csecsemőt, az olyan mértékben fogja megváltoztatni az ő idegrendszeri működéseit, ami későbbi életkorokban is alapvetően meghatározza a stressztűrő képességét, megküzdési mechanizmusait, hangulati stabilitását. Mondhatni, ebben a korai életkorban drótozódik be életre szólóan az ember idegrendszere, amiben igen meghatározóak az őt kívülről érő hatások” – magyarázta a pszichiáter. Ezek konkrét biokémiai idegrendszer-szerveződési folyamatok, amelyek nem úgy alakulnak, ahogyan kellene, és ezen a nevelés később már nehezen tud változtatni.

(forrás: Hetek.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés