hirdetés
2019. december. 07., szombat - Ambrus.
hirdetés

Kevesebb-e a csonttörés, ha többet mozognak a nők menopauza után?

Azok a nők, akik a menopauzát követően is aktívak maradnak fizikailag, ritkábban szenvednek el csípő- és gerinctáji töréseket, mint a nem mozgó kortársaik.

hirdetés

Az elesések és a következményes csonttörések a posztmenopauzális korú nőknél meglehetősen gyakoriak. A Women’s Health Initiative vizsgálatban résztvevő nők közül, akik a vizsgálat kezdetekor átlagosan 60 évesek voltak, minden harmadik szenvedett el a vizsgálat 14 éve alatt valamilyen csonttörést. A csonttörési rizikó ebben az életkorban tapasztalt növekedése a csontok ásványi anyag-tartalmának a csökkenésével magyarázható, noha a résztvevők mindössze 8,4 százalékánál diagnosztizáltak csontritkulást.

Az, hogy a mérsékelt vagy az aktív mozgástevékenység miként hat a csonttörési rizikóra, eddig részleteiben nem volt ismert. Tény, hogy az aktív mozgással járó elfoglaltságok akár jelentősen növelhetik is a baleseti- és az elesés-rizikót, és ilyen módon a csonttörési kockázatot.

Aki nem mozog, annál magas a törési rizikó

A Women’s Health Initiative résztvevőinek (n=77206) a megkérdezéses vizsgálatából kiderült, hogy a nők hetede alig mozgott. Ennek a csoportnál léptek fel a legnagyobb valószínűséggel csonttörések. A csípő- és gerinctáji törésgyakoriság - ami tipikusan a kezdődő vagy manifesztálódott oszteoporózis jele - és a mozgás hiánya közötti kapcsolat szignifikánsnak bizonyult.

Az sem mindegy, hogy mennyit mozognak a nők

Azok a nők, akik aktívan mozogtak, sportoltak a változókort követően, 18 százalékkal alacsonyabb csípőcsont-törési rizikóval rendelkeztek, mint a döntően ülő/fekvő, nem mozgó társaik. Kiemelendő, hogy már az enyhe és mérsékelt aktivitású mozgástevékenység is jótékony hatású a csonttörési rizikó vonatkozásában. A lassú tánc, a bowling vagy a golf például 12 százalékkal képes mérsékelni a csípőcsont-törési kockázatot. Hasonlóképpen, a kertészkedés is protektív hatású.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A túl sok mozgás/sport árnyoldala

Noha a mozgás, legyen akár mérsékelt, akár nagyobb aktivitású, képes csökkenteni a csípő- és gerinctáji törések kockázatát; bizonyos törések rizikója magasabb lesz, ha valaki aktívan mozgásba lendül a menopauzát követően. Példaként hozhatók a térdtáji törések, amik kockázata 26 százalékkal magasabb azoknál, akik a legtöbbet mozognak, összehasonlítva a passzív társaikkal. Emellett, az aktívaknál a csukló- és alkari törések rizikója is fokozott, noha a gyakoriságuk „csak” 9 százalékkal nő meg.

Inkább aktívan, mint passzívan

Összegezve a tanulmány következtetéseit elmondható, hogy az ülő életmód káros, kedvezőtlenül hat a csontok egészségére és a csonttörési kockázatra.

A mozgáshiánnyal szemben már a mérsékelt aktivitású mozgás, mint például a kerti munka végzése is kedvezően hat a menopauzát követően a csonttörési kockázatra.  A túl intenzív mozgással azonban nem árt óvatosnak lenni, mert az bizonyos balesetek és a következményes törések kockázatát emelheti.

(Forrás: JAMA Netw Open)

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés