hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Kardiális kockázatcsökkentő fogyás

A másodlagos kardiális kockázatok csökkentése érdekében mindenképpen szükséges az obes és túlsúlyos betegek testsúlyának csökkentése és ennek érdekében valamennyi rendelkezésre álló módszer bevethető, írja az OTSZ Online.

Egy nagy európai vizsgálat szerint a szívroham, vagy kardiovaszkuláris revaszkularizációs beavatkozás miatt kórházba kerülő betegek gyakran túlsúlyosak (46%-ban), vagy éppen obesek (35%-ban) és a kontroll vizitek idejére is csak kevesen fogynak - vagy csak kevesen szándékoznak fogyni.

A Euroean Heart Journal – Quality of Care and Clinical Outcomes c. lapban megjelent tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az obesitas megfelelően kezelendő betegségnek tekintendő a következményes kardiális elváltozások kockázatának csökkentése érdekében. Dr. Dirk De Baquer (Department of Public Health, Ghent University, Ghent, Belgium) és munkatársainak EUROASPIRE IV. és V. vizsgálatában több mint 10.000, túlsúlyos és obes akut szívinfarktus (MI), artéria koronária bypass graft (CABG), vagy perkután koronária intervenció (PCI) miatt ápolt beteg töltött ki kérdőíveket átlagosan 16 hónappal kórházi kezelése után. A vizsgálók a résztvevők testsúlyának és kardiovaszkuláris kockázati faktorainak összefüggéseit értékelték. 29, leginkább európai országban élő 10.507 felnőtt beteg komplett adatai álltak rendelkezésre. Az átlagos életkor a kórházi felvétel idején 63 év volt, a betegek 25%-a volt nő. Sok beteg (66-88%) magas vérnyomásban, diszlipidémiában (69-80%), illetve diabetesben (16-37%) szenvedett. Férfiaknál 8-46%-ban, nőknél 18-57%-ban állt fenn obesitas, átlagos testsúlyuk 97 kg volt. Feltűnő volt, hogy az obes betegek fele nem kívánt fogyni a kontroll vizit előtti hónapban, de legtöbben a következő hónapokban sem. Bár eredetileg a betegek 20%-a volt obes, és ők 5% körüli mértékben fogytak, de a betegek 16%-ának testsúlya legalább 5%-ot gyarapodott az eredeti súlyához képest. A betegek 7%-a nem vett tudomást a testsúlyáról, 21%-a nem tűzött ki egy ideális testsúly célt sem.

A betegek felénél javasolták a kardiális rehabilitációs programban való részvételt, kétharmaduknak ajánlottak diétát és fokozott testgyakorlást. A testsúlyuk 5%-át, vagy ennél többet leginkább azok adták le, akik követték a diétát és testgyakorlatokat is végeztek. Ezeknél a betegeknél kevesebb volt a magas vérnyomás, a diszlipidémia, vagy a diabetes (azaz javult a hosszú idejű prognózisuk) azokhoz képest, akik nem érték el ezt a fogyást.

Az obes és koronária betegségben szenvedők legbiztonságosabb és leghatásosabb gyógymódja az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás bevezetése. Azok a betegek, akik csökkentik a zsírok és cukrok fogyasztását és több gyümölcsöt, zöldséget és halat esznek, valamint fokozzák a fizikai aktivitásukat, jelentős testsúlycsökkenésre számíthatnak. A cikk szerzői szerint ezért a kardiovaszkuláris prevenciós és rehabilitációs programoknak tartalmazniuk kell (az öngondoskodás különböző formáit is tartalmazó) testsúlycsökkentést a teljes kardiovaszkuláris kockázat csökkentése, az élettartam növelése, és az életminőség javítása érdekében. Meg kell fontolni a világháló nyújtotta segítő- és követő módszereket, a rendelkezésre álló farmakológiai beavatkozásokat és a műtéti lehetőségeket is, írja az OTSZ Online.

(forrás: OTSZ Online)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés