2020. március. 29., vasárnap - Auguszta.
hirdetés
hirdetés

Intravénásan hatásosabb a BCG-vakcina

Egy nemrégiben megjelent Nature cikkben azt boncolgatták, hogy a beviteli mód – intradermális, intravénás vagy inhalációs út – miként hat a BCG-vakcina által kifejtett védelemre, írja a PharmaOnline.

hirdetés

A tuberkulózis világszerte a leggyakrabban előforduló, potenciálisan halálos kimenetelű fertőző betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján évente 10 millió ember betegszik meg és 1,5 millió hal meg tuberkulózisban.

Az 1921-ben Albert Calmette és Camille Guérin által kifejlesztett, gyengített Mycobacterium-okat tartalmazó kórokozókkal történő védőoltás világszerte elterjedt, noha annak – jelenlegi formájában – a védő hatása meglehetősen csekély. A Bacillus Calmette-Guérin (BCG) tuberkulózis elleni oltóanyaggal való vakcináció hazánkban is kötelező. A védőoltás beadására az újszülöttek 0-4 hetes kora között, jellemzően a szülészeti intézményben kerül sor, közli a lap.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

A BCG-oltás beadására általában intradermálisan, esetenként intramuscularisan kerül sor. Már az 1970-es években felmerült annak a gondolata, hogy intravénásan kellene a szervezetbe juttatni az oltóanyagot. Akkori állatkísérletes eredmények azt mutatták, hogy intravénás bevitellel fokozott szisztémás védőhatás valósítható meg. Humán vizsgálatokra azonban nem történtek. Elsősorban azért nem, mert a vénákba való közvetlen bejuttatás számos nehézségbe ütközne több régióban, így például Afrika vagy Ázsia endémiás régióiban.

Nemrégiben a kutatók úgy gondolták, érdemes újra a beviteli út jelentette problémával foglalkozni.  

USA-beli kutatók rézuszmajmokkal (Macaca mulatta) végeztek kísérleteket, amelyek során a különböző beviteli módokon a szervezetbe juttatott vakcinák hatékonyságát vetették össze egymással. A vakcináció után 6 hónappal valamennyi állatot – bronchoszkóposan – M. tuberculosis-sal fertőztek meg. Az állatok állapotát 3D-PET-CT (3D-pozitron emissziós tomográfia- komputer tomográfia) scan-ekkel követték nyomon.

Míg a jelenleg a mindennapi gyakorlat bevett részeként alkalmazott intradermális BCG-oltás csak 10-ből 2 majomnál volt képes a védelem kifejtésére és a betegség kialakulásának a megakadályozására, addig az intravénásan bejuttatott oltóanyag 10 állatból 9-nél tudta az akut megbetegedés kialakulását meggátolni.

További vizsgálatok kimutatták azt, hogy az intravénás BCG-adagolás a nyirokcsomókban, a lépben, a csontvelőben és a tüdőkben egyaránt fokozott immunválaszt eredményez. Az inhalációs beviteli módnál csak a tüdőkre korlátozódott az immunreakció.

A jövőben a kutatók a megfelelő intravénás dózis megtalálására fektetnek hangsúlyt. Azt követően, várhatóan 18 hónapon belül megkezdődhetnek a humán vizsgálatok.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!