2021. április. 15., csütörtök - Anasztázia, Tas.
hirdetés
hirdetés

Így segítheted a long Coviddal küzdő kollégák visszatérését a munkahelyre

Napjainkra, a koronavírus-világjárvány második évében számos a betegségen átesett munkavállalót érint a „long Covid” problémája. Hogyan integrálhatók ők vissza a munkahelyi környezetbe, egyáltalán mikortól érdemes visszatérniük, és milyen nehézségekkel szembesülnek? A HRPWR cikke.

A kezdeti Covid-betegséget követően számos, elvileg már gyógyult és nem fertőző betegnek hosszú távú, akár az életüket alapjaiban megváltoztató tünetekkel kell szembenézniük. A long Covid megbetegedés a statisztikák számára (ma még) láthatatlan, következményei azonban annál kézzelfoghatóbbak.

„A mindenféle életkorú emberek e jelentős csoportja a figyelem sokkoló hiányával néz szembe, miközben közülük számosan nagyon rosszul érzik magukat, komoly problémákkal küszködnek” – hívja fel a figyelmet a közel 25 000 tagot számláló Long COVID Support Group közleménye. Mint arra rámutatnak, a betegség utóhatásaival küzdők közül sokaknak kell úgy visszatérniük a munkahelyükre, hogy még nem heverték ki a betegség következményeit, ez pedig akár a tüneteik komoly súlyosbodásával, visszaeséssel is járhat.

Bruno Foret képe, forrás: www.longcovidsos.org

Egyes kutatások arra jutottak, hogy húszból egy ember, aki átesett a Covid–19-megbetegedésen, nyolc hétnél vagy ennél is hosszabb időn át küzd a fennmaradó tünetekkel (függetlenül attól, hogy a kezdeti megbetegedésük mennyire volt súlyos). Egy másik, brit kutatás szerint a megbetegedettek 20–30 százaléka (a fiatalok közül is ilyen arányban) szenved a hosszú távon fennmaradó vagy később megjelenő tünetektől akár hónapokon át, vagy talán még tovább, hiszen hogy milyen hosszú ideig tarthat el a long Covid betegség, azt ma még nem tudjuk. A rendkívül változatos tünetek közt szerepelhet a légszomjtól, szívritmuszavartól, vérnyomásproblémáktól kedve az extrém fáradékonyságon, visszatérő migrénen és a „ködös agyon” (brain fog) keresztül egészen a komoly hajhullásig szinte bármi (hazai beszámolók magyar nyelven például ebben a Facebook-csoportban olvashatók).

A long Covid eddigi legnagyobb globális (szakmailag nem lektorált) vizsgálata azt mutatta ki, hogy az ebben szenvedő betegek nagy százaléka még a betegség kezdetét követően hat hónappal sem képes teljes kapacitással visszatérni a munkahelyére. A szóban forgó kutatás 3762 embert vizsgált 56 országból, 18 és 80 év között, és tíz különböző szervben összesen 205-féle tünetet tárt fel, amelyek közül 66 tünet több mint hét hónapon túl is megfigyelhető volt. A válaszadók átlagosan kilenc szervükben tapasztaltak tüneteket. Több mint 45 százalékuk kevesebb munkaórában dolgozott a kutatás idején, mint mielőtt elkapták a vírust, 22 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy egészségügyi problémái miatt egyáltalán nem tud dolgozni. Csaknem 86%-uk tapasztalt visszaeséseket, amelyeknek legfőbb okai az edzés, a fizikai vagy szellemi aktivitás és a stressz voltak. Egy másik, a Lancetben publikált tanulmány szerint az egyik wuhani kórházból 2020 januárja és májusa között kiengedett 1733 kínai beteg 26%-a az akut megbetegedés után hat hónappal még mindig fáradtságot érzett.

Nem várt nehézségek merülhetnek fel

A munkahelyek a mai napig nem sok iránymutatást kaphattak a problémával kapcsolatban. Alapvetően két járható út mutatkozik: az egyik a hosszú (még hosszabb) táppénzen maradás a munkavállaló számára, a másik pedig az, ha úgy térhet vissza a munkahelyre, hogy ott figyelembe veszik a hosszú távú tüneteit, és ezekre tekintettel, esetleg akár megváltoztatott munkakörben alkalmazzák.

A problémát sok esetben az jelenti, hogy erre az állapotra nehéz diagnózist szerezni: sok ebben szenvedő beteg eleve a Covid–19-megbetegedéséről sem kapott diagnózist, míg másoknak a hosszú távú tüneteit eleve pszichésként kezelték, és nem vették komolyan

Amit valójában tehetne a munkahely, az az, hogy az ilyen esetekben észszerű párbeszédet folytat az érintett munkavállalóval, amelyben körüljárják, hogy pontosan hogyan érinti az elhúzódó betegség a munkavállaló munkaképességét, és ennek milyen következményei vannak a munkavégzésére nézve; majd ennek megfelelően, méltányosan jár el.

A teljes cikk

(forrás: HR Power)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A magyar lakosság mintegy negyedét tekinthetjük egészségtudatosnak, akiknek van kellő energiájuk ahhoz, hogy mindennapjaikat az egészségük fenntartását is figyelembe véve szervezzék, és egészségben éljenek.

Újra mérlegen a koronavírus-fertőzés veszélyei, a hosszú távú szövődmények kockázata és az oltás különféle vonatkozásai.