Homlokráncok és kardiovaszkuláris mortalitás
A kardiovaszkuláris kockázat és a homlokráncok között állapított meg összefüggést egy francia kutatás, amit az Európai Kardiológus Társaság Münchenben zajló éves konferenciáján ismertettek.
Mint Yolande Esquirol, a francia Centre Hospitalier Universitaire de Toulouse foglalkozás-egészségügyi professzora a 20 éves utánkövetéses prospektív vizsgálatról beszámoló nyilatkozatában elmondta, azok az emberek, akik homlokán az életkoruknak megfelelő átlagnál több, mélyebb ránc található, nagyobb valószínűséggel halnak meg kardiovaszkuláris (CV) betegségben, mint simább bőrű embertársaik (Forehead wrinkles and risk of all-cause and cardiovascular mortality over 20-year follow-up in working population: VISAT study). A valószínűleg az érelmeszesedés mértékére utaló homlokráncok ellenőrzése ingyenes és kockázatmentes módszer, teszi hozzá Esquirol, aki hangsúlyozza: ez az első alkalom, hogy összefüggést állapítottak meg a CV-kockázat és a homlokráncok között, így eredményük még ellenőrzésre szorul, azonban a gyakorlatot addig is használhatják az orvosok.
Esquirol és munkatársai 3200 felnőttet követtek 20 éven keresztül, akik a vizsgálat kezdetén valamennyien egészségesek voltak és dolgoztak, 32, 42, 52 vagy 62 évesek voltak; a vizsgálati alanyok vízszintes homlokráncainak számát és mélységét 0 és 3 közötti osztályzattal értékelték az orvosok (0: nem ráncos; 3: számos mély ránc). Az utánkövetés ideje alatt 233-an haltak meg különböző okokból; az elhunytak 15,2%-a esetében a homlokránc-osztályzat 2 vagy 3 volt, 6,6%-uk esetében 1, míg 2,1%-uk nem rendelkezett homlokránccal a vizsgálat kezdetén.
A kutatók a vizsgálati alanyok életkorának, nemének, iskolázottságának, dohányzási státuszának, vérnyomásának, pulzusszámának, diabetes-státuszának és lipidszintjeinek, valamint munkahelyi terhelésének figyelembe vétele után megállapították: összehasonlítva a ránctalanokkal, azok esetében, akik homlokránc-pontszáma 2 vagy 3, tízszer nagyobb a CV-mortalitás.
Korábbi vizsgálatok már elemezték a szem körüli szarkalábak és a CV-kockázat közötti összefüggést, azonban nem találtak ilyet; a kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a szarkalábak kialakulása nemcsak az életkortól vagy a ráncosodást elősegítő érelmeszesedéstől függ, hanem a mimikai izmok mozgásától is. Kapcsolatot lehetett viszont kimutatni a férfias típusú kopaszodás, a gyűrödt/ráncos fülcimpa, a xanthelasma (bőr alatti koleszterin-lerakódás) és a CV-megbetegedés nagyobb kockázata között, azonban ezekben az esetekben sem volt kapcsolat a CV mortalitással (Christoffersen és Tybjaerg-Hansen: Visible aging signs as risk markers for ischemic heart disease: Epidemiology, pathogenesis and clinical implications. Ageing Research Reviews).
Mint Esquirol kifejti: úgy tűnik, a kollagénnek az életkor előrehaladása és az oxidatív stressz következtében bekövetkező módosulása az érelmeszesedésben és a ráncosodásban egyaránt közreműködik; elképzelhető, hogy a homlok apró ereiben könnyebben létrejön a plakkformáció, és az orvosoknak nagy szerepük lehet abban, hogy még az atherosclerosis korai stádiumában azonosítsák a betegeket, további kivizsgálásra küldjék, és életmód-változtatásra is rávegyék őket.
