2020. szeptember. 28., hétfő - Vencel.
hirdetés
hirdetés

16. Európai Klinikai Neurofiziológiai Kongresszus

Határtalan lehetőségek

A 16. Európai Klinikai Neurofiziológiai Kongresszust Budapesten tartják 2017. augusztus 30. és szeptember 2. között. A nemzetközi esemény több mint 700 résztvevője 400 előadás, szimpózium, oktató kurzus közül választhat programot.

hirdetés

A neurofiziológia azokat az elektromos jeleket vizsgálja, amelyeket az idegsejtek, a perifériás idegek és az izmok a működésük során generálnak. Ha például fájdalmat vagy zsibbadást érzünk, a már említett elektromos jelek mérése az idegekben segíthet a helyes diagnózis felállításában.

2007-ben a klinikai neurofiziológia (KNF) ráépített szakképesítésként megszerezhető szakvizsga lett hazánkban. Ezzel Magyarország Anglia, Dánia, Finnország, Írország, Olaszország, Spanyolország és Svédország után, azon kevés európai országok egyike, amelyekben a klinikai neurofiziológiát, jelentőségének megfelelően, önálló szakmaként ismerik el. A klinikai neurofiziológia vizsgáló módszerei számos szakterületnek kínálnak diagnosztikai támogatást: a neurológia, a pszichiátria, az idegsebészet, a fül-orr-gégészet, a szemészet, a kézsebészet, a belgyógyászat, a reumatológia, az ortopédia, a fizikoterápia, rehabilitáció és a foglalkozás egészségügy számára is. Az alkalmazott műszeres mérések az idegrendszer különböző szerkezeteinek objektív, funkcionális vizsgálatára alkalmasak. A beteg kivizsgálásakor legtöbbször szükség van különféle típusú (pl. neurofiziológiai,  neuroradiológiai vagy egyéb) vizsgálatok elvégzésére, hogy a kórtörténet felvételével és a fizikális vizsgálat(ok)kal az idegrendszeri működési zavart pontosan lokalizálni és jellemezni lehessen.

A leggyakrabban végzett klinikai neurofiziológiai vizsgálat az EEG (elektroencefalográfia), ami az agyban található idegsejtek működése során keletkező elektromos jelenségeket regisztrálja. Ez a vizsgálat elengedhetetlen az epilepsziás működészavar bizonyítására akár gyermekkorban akár felnőttkorban jelentkezik a beteség.

A neuropátia a perifériás (környéki) idegeket érintő károsodás. Gyakran valamilyen anyagcsere betegséghez (jellemzően cukorbetegséghez) társulva jelenik meg. A cukorbetegek 20-40 százaléka érintett e szövődményben, és a diabéteszes neuropátia a fő oka ún. diabéteszes láb kialakulásának. Az időben elvégzett idegvezetési sebességet mérő vizsgálat, kiegészítve más vizsgálómódszerekkel, segíthet a súlyos szövődmények kialakulásának megelőzésében.

Szintén fontos alkalmazási terület a mozgató idegrendszer működésének vizsgálata. Legközismertebb ilyen betegség a Parkinson-kór. A mozgászavarral együtt járó idegrendszeri betegségekben elvégzett speciális neurofiziológiai vizsgálatok, melyekkel például pontosan mérhető a kézremegés súlyossága, sokat segítenek a kapcsolódó idegrendszeri működészavar mechanizmusának kutatásában.

Természetesen ezek csak szemelvények. A 16. Európai Klinikai Neurofiziológiai Kongresszuson szó lesz arról, hogy a neurofiziológia pontosan mivel, milyen betegségekkel foglalkozik, illetve milyen új lehetőségek vannak a diagnosztika, terápia, és gyógyítás területén. Szó esik majd arról is, hogy a gyermek neurofiziológián belül mely területeken tapasztalható előrelépés. Az előadók bemutatják a legújabb klinikai neurofiziológiai eredményeket, melyek segítik a sokak által ismert súlyos idegrendszeri betegségek, például a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az epilepszia, és a neuropátiák diagnosztizálását és gyógykezelést. A jövőt előrevetítve téma lesz a robotika és a neurofiziológia kapcsolata is, a mechanikus végtagok, azok használata, elterjedtsége.

Az esemény weboldala: http://www.eccn2017.com/

(forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A metasztatizáló kolorektális daganattal küzdő betegek trifluridin+tipiracil-kezelése jobb adherencia mutatókkal írható le, mint a regorafenib-kezelés.