2021. május. 14., péntek - Bonifác.
hirdetés
hirdetés

Gyógyítás

Férgek fényes karrier előtt

A Föld lakosságának negyede szenved az Ancylostoma duodenale vagy a Necator americanus nevű élősködő okozta horogféreg-fertőzésben. Lenne kedve közéjük tartozni? Cserébe lehet, hogy elmúlna az asztmája.
Vajon létezik kezelés, amely megoldja az allergia problémáját? Az antihisztamintabletták hatása időleges, a túlzott reakcióra késztető anyagok elleni injekciókúra pedig elhúzódó és kényelmetlen. A fejlett világban viszont ma már szinte minden ötödik gyermek asztmás. A Nottinghami Egyetem kutatói azt kezdték tesztelni, hátha a borzasztó betegségeket és komoly szenvedést okozói bélférgek jelentik a megfelelő terápiás eszközt. A tűzzel játszanak, de állítják, hogy eddig nem aknáztuk ki kellőképpen a paraziták gyógyító képességeit.
 
Az allergiát a túlzottan aktív immunreakció váltja ki. Az emberrel évezredeken át együtt fejlődött, élősködő bélférgek különböző stratégiákkal fojtják el az immunválaszt saját túlélésük érdekében. Azok szervezetében, akik nem szenvednek semmiféle allergiától, a testbe jutó féreg – mint idegen anyag – hatására olyan molekulák (citokinek) szabadulnak fel, amelyek „megkongatják a vészharangot”. Amikor az immunsejtek támadásba lendülnek, a kémiai anyagok egy másik, a túlzott reagálástól védő csoportja is termelődni kezd, amilyen például az interleukin-10. Ez a molekula az allergiások szervezetében gyakran a normálisnál kisebb – a túlzott immunválasz megakadályozásához túlságosan kicsi – koncentrációban van jelen. A bélférgekkel fertőzötteknél ezzel ellentétben éppen az átlagosnál magasabb az interleukin-10-szint. A bérférgek jelenléte miatt tehát általában mérséklődik a szénanátha, az asztma és az egyéb allergiás betegségek súlyossága.
 
Általában – de nem mindig, hiszen a különböző bélférgek különbözőképpen lépnek reakcióba az immunrendszerrel. Az egyik különbséget az élettartamuk jelenti. Egy rövid ideig élő féregnek, amilyen például a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis), jóval kisebb az esélye arra, hogy elfojtsa az immunválaszt, mint a hosszabb időre „berendezkedő” horogféregnek. A tartós fertőzést okozó „albérlők” nehezen maradnának életben, ha nem lenne valamilyen mechanizmusuk, amely lehetővé teszi, hogy immunológiai egyensúlyba kerüljenek a „háziúrral”.
 
Az egyes fajok immunitásra gyakorolt hatásai a testben bejárt útjuk szerint is eltérhetnek. Az ostorférget (Trichuris trichiura) például lenyeljük, a bélben él és így elkerüli azt az intenzív immunválaszt, amivel például a bőrön át a szervezetbe jutó vérmétely (Schistosoma) szembesül. A horogféreg lárvái is bőrön át hatolnak be a szervezetbe, a vérárammal jutnak a tüdőbe, ahol áthatolnak a vékony falú vérereken. Ezután a légcsőbe jutnak, felköhögjük, majd lenyeljük őket – így jutnak a vékonybélbe, ahol férgekké fejlődnek. A horogféreg-fertőzés asztmával szembeni védő szerepe talán a paraziták tüdőbeli vargabetűjével magyarázható.
 
Klaus Erb német immunológus szerint képesek behatolni a testbe és kölcsönhatásba lépni az immunrendszerrel, ráadásul nagyszerű technikákat fejlesztettek ki arra, hogy oda jussanak, ahová akarnak, és tompítsák az ellenük dolgozó immunválaszt. Ám a tapasztalatok szerint az életkor, a táplálkozás és a környezet, amelyben az egyén megfertőződött, mind szerepet játszanak a végeredmény kialakulásában.
 
Egyesek arra figyelmeztetnek, hogy gyermekkori fertőződés esetén valószínűbb, hogy a paraziták segítenek enyhíteni az allergiát, viszont ha az ember idősebb korában fertőződik, a bélférgekkel való találkozás ellenkezőleg is „elsülhet”: allergia kialakulásához vezethet. Mások arra teszik a hangsúlyt, hogy mai fejlett világban, ahol ritka a bélférgesség, és az emberek hajlamosabbak allergiás megbetegedésekre, valószínűleg jó hatékonyság várható a féregterápiától. Gyűlnek a tapasztalatok a szervezetbeli hatásokról, és hogy melyik élősködő tudja legnagyobb mértékben enyhíteni az allergiákat. A szaporodó információk birtokában úgy tűnik, napról napra fényesebb jövő áll a férgek előtt.
 
De legyen bármilyen hatékony a kezelés, valószínűleg nem lesz könnyű meggyőzni az embereket arról, hogy a féregterápia járható út, hiszen még az orvosok közül is sokan visszataszítónak találják az ötletet. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) klinikai immunológusa, Asif Rafi szerint „Az emberek soha nem fogják megengedni, hogy megfertőzzék őket ezekkel a gusztustalan teremtményekkel”.
 
Dr. Varga Zoltán, Népszabadság Online

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.