hirdetés
2019. augusztus. 18., vasárnap - Ilona.
hirdetés

Balatonfüreden tanácskoznak az érsebészek - MAÉT kongresszus 2019

Érbeteg-ellátás: nincs hova hátrálni

Budapesten már tragikus az érbeteg-ellátás helyzete; az összedőléssel fenyegetett rendszert a szakma tartja a hátán azzal, hogy a bér-, szakember-, és eszközhiány ellenére ellátja a pácienseket.

Az évtizedek óta ígért reformok rendre kudarcba fulladtak, így a kollégákból jogosan tör ki a keserűség – ezekkel a szavakkal nyitotta a nemzeti szív- érrendszeri programról szóló összefoglalóját dr. Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának professzora a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) balatonfüredi kongresszusának első napján, csütörtökön, a szakmapolitikai blokkban. A professzor azonban azt is hozzátette, olyan nagy ívű program készült, amelynek megvalósítására most esély is mutatkozik, kollégáit pedig arra kérte, legyenek partnerek abban, hogy ennek nyomán méltó érbeteg-ellátás legyen Magyarországon.

A Semmelweis tervben rendkívül alapos helyzetértékelés született, helyes következtetésekkel, ám a Szócska-érában megfogalmazott elképzelések végrehajtása nem kapott politikai támogatást – idézte fel Kollár Lajos. A mostani program célja a kardiovaszkuláris betegségek magas morbiditási és mortalitási mutatóinak javítása, a gondozás hatékonyságának javítása.

A betegségek korai felismerésében döntő szerep jut az alapellátásnak, azonban a háziorvosok szűrőtevékenységének erősítése mellett a szakellátást is optimalizálni kell, az ellátási szintek közötti kommunikáció javításával egyidejűleg. Nagyobb figyelmet kell fordítani a betegkövetésre is, hiszen az akut szív- érrendszeri ellátást követően a páciensek jó része elvész – összegezte a professzor, hozzátéve, hogy a programban megfogalmazták a lakosság egészségtudatosságának növelését is.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A beteg oda menjen, ahol rendelkezésre áll a képzett szakember, a megfelelő eszköz, és a kellő tapasztalat – folytatta Kollár Lajos. Ezért a program szerint nyolc komprehenzív centrumba szerveznék a vasculáris ellátást, ahol valamennyi érintett szakma elérhető, és az orvosi technológiai háttér is biztosított. Budapesten III. progresszivitási szinten látná el a betegeket a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI), a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, valamint a Honvédkórház, vidéken pedig a pécsi, a szegedi és a debreceni klinikák mellett a miskolci és a szombathelyi kórházat jelölték ki centrumként.

A reformot kudarcra ítélheti a hálapénz – jegyezte meg még a professzor, hangsúlyozva, hogy a programban megfogalmazott terveket nem lehet végigvinni mindaddig, amíg nem emelik az egészségügyben dolgozók bérét olyan szintre, hogy ki lehessen vezetni a rendszerből a paraszolvenciát.

Utazás helyett amputáció?

Nincs hova hátrálni, a budapesti ellátás már tragikus állapotban van, annak ellenére, hogy a betegek jobb ellátásához szükséges technika és tudás rendelkezésre áll. Mindez mélységesen frusztrálja a szakembereket – szögezte le dr. Szeberin Zoltán, a MAÉT elnöke az érbeteg-ellátás jövőjéről szóló kerekasztal beszélgetés indításaként.

A legnagyobb probléma valóban Budapesten és környékén van az érsebészeti ellátással, ami csak megerősíti azt az elképzelést, hogy mindenképpen változtatni kell a struktúrán – ismerte el prof. dr. Andréka Péter, a GOKI főigazgatója, akit Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kért fel a vasculáris program koordinálására. Ugyanakkor – egy, a közönség soraiból érkező, a centrumosítási terveket kritikával illető felszólalásra reflektálva – hangsúlyozta, hogy bár egyetlen érsebészt sem veszíthetnek el az átalakítás során, azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mely intézmények felelnek meg a minimumfeltételeknek mind a szakemberek, mind felszerelés tekintetében. Megemlítette azt is, hogy országos intézményként a GOKI-hoz került a vasculáris és intervenciós regiszterek felügyeletének feladata, az adatok ismerete pedig azért fontos, mert „tudni kell honnan indultunk és hová tartunk” – mondta a főigazgató.

A kórházakban 49-68 százalékos az ágykihasználtság, ezért megoldást kell találnunk arra, hogy ne ilyen arányok mellett ügyeltessünk orvossal, nővérrel – fogalmazott dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira hivatkozva.

Minden megyeszékhelyen legyen vascularis centrum – vélekedtek mindezzel szemben a MAÉT kongresszus résztvevői, akik közül a rendezvény mobil-applikációján keresztül kétszer annyian szavaztak erre a verzióra, mint a centrumosításra. Hasonlóan gondolhatják a betegek is, legalábbis erre utalnak dr. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint a NEAK adatai, amelyekből az derül ki, hogy a betegek túlnyomó többsége akkor sem utazik 100-150 kilométert, ha revaszkularizációt kínálnak számára az amputáció helyett.

Hová tűnt a többletfinanszírozás?

Tíz hónappal ezelőtt a „Mentsük meg a lábakat” című, az Emmi számára készült beadványban a minimálinvazív ellátások szerepének növelését javasolták az alsóvégtagi verőérbetegek ellátásában a szakemberek, hiszen a perifériás erek hatékony kezeléséhez hiányzik a támogató környezet, és az erre ösztönző finanszírozás – emlékeztetett Dózsa Csaba. Hiányzik az ambuláns elő- és utógondozás, a rehabilitáció és az utánkövetés egységes monitorozása, nincs megfelelő betegút-menedzsment, e nélkül pedig nem érvényesülhetnek az eredményességi szempontok a finanszírozásban, pedig az egészségügyi közgazdász szerint a kollégákat motiváló finanszírozás a sikeres program alapja. 

Ösztönző elemként került volna az érsebészekhez az a pénz is, amelyről az a 2017-ben szültetett rendelet szólt, amely alapján megemelték a sürgősségi ellátás fix díjait – hangzott el a kongresszuson. Akkor a III. progresszivitási szintű érsebészeteknek tíz, a II. szintűeknek pedig 8 millió forintos többletet ígértek, amelyet béremelésre fordíthattak volna az intézmények, ám a legtöbb helyen ez az összeg soha nem jutott el az érsebészekhez. A felvetésre Andréka Péter reflektált, mint mondta: az államtitkárság kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy ez a pénz eljusson a kollégákhoz.

Nagy lépések, vagy olcsó megoldások?

Mind a társadalom, mind az egészségpolitika gondolkodását a prevenció irányába fordítaná dr. Dósa Edit, a Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság (MACIRT) elnöke, aki megjegyezte azt is, ehhez forrásokat is biztosítani kell. A prevenció hangsúlyozását pártolta dr. Bánsághy Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának részlegvezetője is, aki azonban úgy vélekedett, a korábbi programok kudarcának az az oka, hogy „nem vagyunk csapatjátékosok”. Szerinte a hatalmas apparátusok átalakítása helyett a betegoktatás és a prevenció irányába kellene elmozdulni, ami „csendes, nem jól PR-olható”, de sokkal olcsóbb, és nem terheli túl a rendszert.

A nemzeti programban első helyen szerepel a prevenció – hangsúlyozta Andréka Péter, amit Horváth Ildikó azzal egészített ki, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szűrőbuszai azért járják az országot, hogy segítsenek a halálozás visszaszorításában, az alapellátásnak pedig 5,4 millió forintos többletet biztosítanak kifejezetten azért, hogy a prevenciós feladatokba bevonják a háziorvosokat – célzott az államtitkár a „Három generációval az egészségért” programra. Hangsúlyozta azt is, hogy egészségpolitikai célkitűzés, hogy a megelőzés és a definitív ellátás erősebben legyen jelen a háziorvosi praxisok munkájában.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés