hirdetés
2022. november. 29., kedd - Taksony.
hirdetés

Életvég: kórház helyett hospice-ellátást!

Javítja a betegek életminőségét, csökkenti fájdalmaikat, s nem utolsó sorban a napi ellátási költségeket is. A hospice szerepének növekedéséhez azonban komoly, a döntéshozókat is meggyőzni képes adatgyűjtésre lenne szükség.

A palliatív ellátás célja az, hogy a gyógyító kezelésekre nem reagáló betegek életminőségét javítsa, segítsen a fájdalmak csökkentésében, a tünetmentesítésben, s lelki segítséget nyújtson az élet végéhez közel kerülőknek. Bár a haldoklók ellátásában segédkező hospice másfajta szellemiséget képvisel, így klasszikus egészség-gazdaságtani módszerekkel nem is igen elemezhető, ahhoz, hogy szerepe növekedhessen a különféle ellátási formák között, átfogó adatgyűjtésre és az információk elemzésére volna szükség.

Erre a következtetésre jutott Dózsa Csaba egészségpolitikai tanácsadó, aki csapatával több hazai hospice-ellátó helyen kezd átfogó studyba annak érdekében, hogy magyarországi adatokkal is igazolhassák: a hospice segít elkerülni a feleslegesen felmerülő akut ellátási költségeket.

Egy 2007-es vizsgálat kimutatta: hospice esetében a napi átlagköltség 14,5 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos ellátásban – legjelentősebb mértékben a gyógyszer, a labor, és az intenzív ellátás költségei csökkennek. A kórházi tartózkodás időtartama a hospice-t igénybe vevők körében mintegy 30 százalékkal kevesebb, miközben az otthoni ellátások és a hospice kórházi egységek igénybevétele nő.

Nem mellékes szempont, hogy a hospice-palliatív ellátás csökkenti a tüneti terheket, javítja a betegek és az ellátók elégedettségét. A hospice-ellátásban részesülők fájdalomszintje a klinikai eredmények alapján 86 százalékkal, a nehézlégzési index 64 százalékkal csökken a kezelés időtartama alatt. Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok azonban azt is igazolták, hogy a hospice-palliatív ellátás költségei alacsonyabbak a hagyományos kórházi kezelés költségeinél.

Amikor Katalóniában 1990 és ’95 között 350 ágy bevezetésével rákban és AIDS-ben szenvedők számára biztosították a palliatív ellátás lehetőségét, megteremtve egyben a hozzáférés esélyegyenlőségét is, azt tapasztalták, hogy a következő öt évben a ráfordítás költségei 80 százalékban megtérültek.

Nemzetközi adatok bizonyítják, hogy a teljes egészségügyi kiadások 10 százaléka az utolsó életévben igénybe vett ellátásokra megy el. Az utolsó év ellátási költségeit 54 százalékban kórházi ellátásokra, 19 százalékát ápolási otthonban történő ellátásra fordítják. A tapasztalatok alapján minél előrehaladottabb kort él meg az életvégi ellátásban részesülő, a költségek annál kisebbek: egy 85 éves ember életvégi ellátásnak költsége például harmada egy 65-75 évesének.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikai adatai azt mutatják, hogy Magyarországon jelenleg 80 szolgáltató végez otthoni hospice ellátást; az igénybe vevő betegek száma 5000 alatt van. Dózsa Csaba adatai szerint a kórházakban 10 szolgáltató 165 ágyon, kevesebb, mint 2200 esettel foglalkozik. Hiányzik ugyanakkor az aktív kórházi palliatív osztály, a kórházi hospice-palliatív mobil team, nincsenek hospice járóbeteg-szakrendelések és nem létezik nappali kórházi ellátás sem.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Dr. Kovács Attila Géniusz fődíjas reumatológus főorvos alighanem a legsikeresebb kvízjátékos. Rangos Katalin beszélgetett vele.