2020. szeptember. 27., vasárnap - Adalbert.

Covid-19 betegek rehabilitációja és utánkövetése Magyarországon

Magyarországon a legnevesebb orvosokból álló team követi nyomon a koronavíruson átesettek utóéletét, derül ki a hvg.hu összeállításából.

hirdetés

A magyar szakemberek június végén a MedicalOnline hasábjain tették közzé elsőként a COVID-19 betegek komplex rehabilitációjáról szóló protokolljukat, amelyről most a hvg.hu is beszámol.

Az orvoscsoportot, mely protokollt dolgozott ki az intenzív ápolásra szorult, lélegeztetett betegek utánkövetésére és rehabilitációjára, az aneszteziológusok mellett a MedicalOnline-on közzétett publikáció egyik szerzője Varga János, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Légzésrehabilitációs és Kardiopulmonális szekciójának elnöke koordinálta. A szakember, aki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben maga is több súlyos állapotú koronavírusos beteget kezelt, lapunk megkeresésére elmondta: márciusban kezdték a munkát, amelyben több területről vettek részt az orvosok, volt köztük aneszteziológus, radiológus, kardiológus és neuromuszkuláris (a szervezet izomrendszerével foglalkozó) főorvos is. A csapatmunkára azért volt szükség, mert a lélegeztetett betegeknek több szervi érintettsége is lehet: súlyosan betegedhet a tüdő, előfordulhat szívizomgyulladás, vese- és májkárosodás, izomrendszerei bántalom, ezért nagyon fontos ismerni a páciensek további sorsát.

„A Covid-19 nagyon súlyos lefolyású lehet, érintheti a tüdőszöveteket, a fertőzéstől a tüdőben szövetek közötti vizenyő, majd fibrózis is kialakulhat, mindezt a gyulladásos átvivő anyagok, fehérjék fokozott termelése és immunológiai folyamatok, úgynevezett citokinvihar is kísérheti” – mondta.

A koronavírusos betegeknél emellett előfordulhat légzési-, máj- és veseelégtelenség, a vérrögképződés miatt pedig nagyfokú a betegek hajlama trombózisra és embóliára.

A kidolgozott protokollnak éppen ezért az a lényege, hogy felmérjék és pontosan megítéljék, milyen fokú károsodást szenvedett a beteg, hogy ez alapján megkezdhessék az esetleges rehabilitációját. Ehhez azonban időre is szükség van: nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a rehabilitációt általában hetekkel, akár 6 héttel az osztályról távozás után kezdik meg, amivel a személyzetet is védik. Természetesen a betegség akut szakaszában is megfelelő védőfelszerelés mellett a gyógytornászok elkezdik a betegek fizikoterápiás kezelését, amivel együtt komplex vizsgálatok is kezdődnek.

„Ha visszajön a beteg, teammunkában dolgozunk: laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni, natív CT készül, fel kell mérni az esetleges szervkárosodást, légzésfunkciós vizsgálatot végzünk” – mondta Varga János.

A felmérés része például az is, hogy a páciens hat perc alatt hány métert tud megtenni, és ezalatt csökken-e az oxigénszint.

Az elkészült vizsgálatok alapján ezután az orvosok meg tudják állapítani, szükség van-e rehabilitációra, és ezt otthon, ambulánsan vagy esetleg fekvőbetegellátásban kell-e elvégezni. A program három hétig tart, akinél azonban nagyobb a károsodás, ott nyolc, végső esetben pedig 12 hétre meg tudják hosszabbítani. Külön hangsúlyt fektetnek a légzőizom erősítésére, tréningprogramokra, kondicionálásra, állóképességre.

Az érintett orvosok között folyamatos a kommunikáció, így nemcsak Budapesten, hanem a vidéki betegek esetében is tudják követni a protokollt. Az eddigi adatok a szakember szerint az idő rövidsége és a magyar betegek viszonylag kevés száma miatt egyelőre limitáltak, de Varga János szerint 1-1 sokáig lélegeztetett beteget kivéve egyelőre nem tapasztalnak hosszú távú, súlyosabb következményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség komoly figyelemre.

(forrás: hvg.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!