hirdetés
2018. november. 15., csütörtök - Albert, Lipót.
hirdetés

Az első fejátültetés előtt − etikai és orvosi dilemmák

Egy vezető idegsebész szerint két éven belül sor kerülhet az első teljes fejátültetésre. Az ezt célzó projekt HEAVEN/GEMINI néven fut és számos orvosi és etikai dilemmát vet fel.

hirdetés

Dr. Sergio Canavero olasz idegsebész a Surgical Neurology International című lap júniusi számában vázolja az első fejátültetést előkészítő kutatómunka jelenlegi állását. Becslése szerint a műtét 100 sebész 36 órányi munkáját igényli majd, és körülbelül 8,5 millió fontba, azaz 12,6 millió dollárba fog kerülni.

A teljes fejátültetés gondolata egyáltalán nem új, 1970-ben egy egyesült államokbeli idegsebész, Robert Joseph White egy majom fejét egy másik állat testére ültette rá. Akkor azonban még áthidalhatatlan problémát okozott, hogy a rendelkezésre álló technikai lehetőségek nem voltak megfelelőek a súlyosan károsodott gerincvelő helyreállítására, ezért a kísérleti állatnál teljes bénulás maradt vissza, és az állat néhány napon belül elpusztult. Canavero véleménye szerint azonban a mostani technológia már képes e problémák áthidalására, és utalt azokra a korábbi kutatásokra, melyekben patkányokban sikerült helyreállítani a gerincvelő folytonosságát. Canavero kiemeli, hogy akkor teremtődnek meg a transzplantáció lehetőségei, ha a sebészek a sérült axonok egyesítésével a gerincvelőt a fejhez tudják kapcsolni. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „A legnagyobb technikai kihívás természetesen a donor és a recipiens gerincvelőjének egymáshoz kapcsolása. Meglátásom szerint az ehhez szükséges technológia máris a kezünkben van.”

Szerinte az átvágott idegnyúlványok rekonstrukciója bizonyos molekulák, például polietilén-glikol (PEG) segítségével elvégezhető. Ezt a vegyületet máris széles körben használják az iparszerű gyártástól a gyógyszerek előállításáig. A másik szóba jövő molekula a kitozán lehet.

A műtéthez az szükséges, hogy a recipiens fejét körülbelül 45 percre hipotermiás környezetbe (12−15 °C) helyezzék (ez a HEAVEN eljárás). A jelen álláspont szerint ezen az időkorláton belül még nem jön létre észrevehető neurológiai károsodás.

A GEMINI-nek nevezett eljárás során a sebész a lehűtött gerincvelőt egy „ultraéles szikével” átvágja, mielőtt a donor fejet a recipiens testéhez kapcsolja. Közleményében Canavero kiemeli, hogy ez a tiszta metszésvonal az alapja a gerincvelő újraegyesítésének, ami lehetővé teszi, hogy a károsodott axonok megfelelően összeforrjanak. De legalább ennyire fontosnak tartja, hogy megmaradjon az izomrostok és vázizmok összehúzódásáért felelős a motoneuronális tartalék épsége is, hogy megfelelően részt vehessen a gerincvelői ingerületátadásban. A szerző megemlíti, hogy e technika a gerincvelői sérültek motoros kontrolljának helyreállításában már eredményesnek bizonyult.

Tekintettel arra, hogy az emberi agy oxigén nélkül legfeljebb egy órát képes túlélni, a sebészeknek mindkét fejet el kell távolítaniuk, és ugyanezen az időablakon belül a recipiens fejét a donor testének keringési rendszeréhez kell kapcsolniuk.

Canavero elismeri, hogy a beavatkozás messze mutat. Mégis úgy látja, hogy a műtét megoldást jelenthet súlyosan betegek egy jól megválogatott szűk csoportjának, például az izomsorvadásban szenvedőknek. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az eljárásnak meg kell szabni a helyét a klinikai gyakorlatban, és megfelelő szabályozás szükséges. Hozzáteszi, hogy ez esetben is fennállhat a veszély, hogy megfelelő anyagiak birtokában valaki a feketepiacon igyekszik majd hozzájutni egészséges fiatal emberek testéhez, melyeket aztán becstelen sebészek transzplantációra használhatnak fel – ezek mind olyan problémák, melyekkel a társadalomnak foglalkoznia kell.

dr. simonfalvi ildikó
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés