hirdetés
2018. április. 24., kedd - György.
hirdetés

A szervezetlenségen bukhat el a vastagbélszűrés

Ötszáz embert menthet meg évente az országos vastagbélszűrési program, ha nem vérzik el a szervezetlenségen. A Vasárnapi Hírek dr. Szűcs Zoltán békéscsabai szakorvossal a szűrés tétjéről és akadályairól beszélgetett.

hirdetés

Sebész-gasztroenterológusként heti négy napot műt a békéscsabai kórházban, a maradék egy napban végzi az endoszkópos vizsgálatokat, az ügyeletek és a magánrendelése elviszik a „szabadidejét” – gondolom, a kollégái is hasonló beosztásban élnek. Mikor fogja megvizsgálni azt az évi sok száz további embert, aki a jövőre induló országos vastagbélszűrési program eredményeképpen juthat el önhöz?

– A jelenlegi rendszerben biztosan nem sok időt tudnék felszabadítani arra, hogy további munkát vállaljak az utánvizsgálat céljára tervezett endoszkópos centrumban. Arra pedig még kevésbé, hogy „elcsaljam” az érintetteket a rossz hírű vastagbéltükrözésre – ahogy tettem ezt 10 éve a többek között általam szervezett megyei próbaprogram keretében. Az akkor átszűrt 8000 ember 7-8 százalékának lett pozitív az első körös széklettesztje. A nálunk folytatott próbaszűrés specialitása volt, hogy minden pozitív pácienst behívtunk, és személyesen győztem meg az endoszkópia fontosságáról – így végül az összes kiszűrt beteg 95 százalékánál megtörtént az utánvizsgálat. Közülük minden harmadik esetben találtunk kisebb- nagyobb bélbetegséget, esetleg vastagbéldaganatot vagy annak egyik megelőző állapotát – bélpolipot, melynek eltávolításával elejét vehettük a rák kialakulásának. Ez a centralizált szervezési modell igen hatékonynak bizonyult – ám a tervezett tömegprogramot bizonyosan nem lehet így működtetni.

De a most körvonalazódó népegészségügyi program nem csak ebből az egy sebből vérzik.

– Abban az országban, ahol Kun Béla nemzeti konzultációs ívet kaphat, vajon mennyire frissek az adatbázisok? Ki mindenki fog hibás behívót kapni, vagy hány szűrést végzünk majd feleslegesen, mert például a beteg a közelmúltban már átesett vastagbéltükrözésen? A rászorulók mekkora hányada marad ki a programból, mert lassan nemhogy háziorvosa, de lakhelye sincsen, ahol értesíteni lehetne? Ne feledjük, hogy a szűrési program kulcsát a háziorvosok  jelentenék, és jelenleg már 350 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van hazánkban. Ezen körzetek automatikusan kimaradnak a szűrésből, ráadásul éppen azokról az elmaradottabb régiókról van szó, ahol országunk leginkább veszélyeztetett (rosszul étkező, mozgáshiányos, túlsúlyos, tájékozatlan) népessége lakik. Ezekről a végekről ma is rendre elkésett, utolsó stádiumú rákbetegek kerülnek tűzoltásjellegű sürgősségi ellátásra.

Hogyan kellene átalakítani az endoszkópos vizsgálati rendszert, hogy „beleférjenek” azok, akiket majd az országos program első körben kiszűr?

– Jó szakmai protokolljaink vannak, de a gyakorlatban a betegutakban dermesztő káosz van. A „defenzív medicina” számtalan felesleges vizsgálatot eredményez. A történet elején gyakran áll egy agyonterhelt háziorvos, akinek egyszerűbb egy újabb beutalót megírni, mint elbeszélgetni a beteggel ismétlődő panaszainak hátteréről.  Nélkülözhetetlennek tartanám a felesleges endoszkópos vizsgálatok visszaszorítását. Ma az endoszkópos szakemberek kapacitásának jelentős részét indokolatlan vizsgálatok kötik le. 25 milliós eszközöket amortizálunk olyan esetekben, mikor valaki 20 éve szorulásos, időnként fájogat a hasa, vagy esetleg aranyeres jellegű vérzése van, és már előző évben is volt béltükrözése. Pszichés betegek tömegei kerülnek felesleges endoszkópos vizsgálatokra, mert az orvos nem nyugszik addig, míg minden szervi bajt ki nem zárt, a beteg pedig nem nyugszik addig, míg egy újabb vizsgálattal nem oldjuk (persze csak átmenetileg) a félelmeit. Az endoszkópia alulfinanszírozott vizsgálat – még az eszközamortizációt sem fedezi a szétvert OEP jogutódja. A felesleges endoszkópia tehát óriási pazarlás. Viszont ha érdemi panaszok, korrekt proktológiai kivizsgálás vagy pozitív székletvérteszt után a valóban gyanús eseteket tükrözzük, akkor a poliplevételek, daganatmegelőző kezelések már rentábilissá tehetik a működését. Ez utóbbiakra kellene fókuszálni, most viszont ők azok, akik esetenként három hónapot várnak egy indokolt vizsgálatra.

A teljes cikk

(forrás: Vasárnapi Hírek)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés