2021. március. 01., hétfő - Albin.
hirdetés

A bakteriális zoonózisokról

A 24.hu dr. Gyuranecz Miklóssal, az MTA Állatorvos-tudományi Intézetének kutatójával a zoonotikus baktériumokról beszélgetett.

Volt az elmúlt években, évtizedekben a koronavírushoz hasonló járvány, amit nem zoonotikus vírus, hanem baktérium okozott?

Bakteriológia területén, ami a mi kutatócsoportunkat érintette, az a 2013-as Baranya megyei Q-láz járvány volt, aminek a felszámolásában és járványügyi nyomozásában is részt vettünk. Ez csapatmunka volt az állategészségügyi hatóság és a közegészségügyi hatóság között. Talán olyan 200 gyanús megbetegedés volt, amiből 80 lett igazolt.

Világszinten volt mostanában ilyen megbetegedéses járvány?

Ami a leghíresebb, az az anthrax-leveles ügy volt, de humán megbetegedések folyamatosan jönnek az állati világból.

Megfigyelhető változás a megbetegedések gyakoriságával kapcsolatban? Sok kutatás mutatta már ki, hogy a jövőben több ilyen vírusra és baktériumra is kell számítania az emberiségnek.

Nyilván a globalizációval és a természet pusztításával ezek előtérbe kerülnek, de úgy gondolom, korábban is voltak már ilyenek. Mi is állatok vagyunk, csak két lábon járunk, átugranak ránk a betegségek.

Mitől függ az, hogy egy baktérium zoonotikus lesz vagy sem? Miért ugrik át az egyik az emberre, a másik pedig miért nem?

Vannak olyanok, amelyeknek nagyon széles a gazdaspektruma, ha például a Francisella tularensist, a tularémia kórokozóját nézzük, arról leírták, hogy több mint 300 fajt képes megbetegíteni. A baktériumok sokkal stabilabbak, mint a vírusok, olyan ritkábban fordul elő, hogy egyik pillanatról a másikra mutálódnak, és átkerülnek az emberre.

Hogyan kell elképzelni a kutatást önöknél? Miként működik egy ilyen kutatócsoport?

Tizenöt-tizenhatan vagyunk a csoportban, több lábon próbálunk állni: végzünk alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat, valamint ipari és diagnosztikai szolgáltatásokat. Ez utóbbiak azt jelentik, hogy ha vizsgálatra érkeznek klinikai minták, azoknak a feldolgozását elvégezzük, illetve részt veszünk ipari kutatás-fejlesztési projektekben.

Vannak teljesen kommersz laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatásaink, és vannak olyan speciális változatok, amelyeket mi fejlesztettünk ki, és erre világszinten igény van.

A kutatóegység úgy működik, hogy a való életből, a mindennapos munkánkból jönnek az ötletek, és megvitatjuk, mit lenne érdemes kutatni. Elővizsgálatokat végzünk, és ha látunk benne potenciált, akkor pályázunk anyagi támogatásra, majd ezt követi egy hosszú kutatási folyamat. A vége egy publikáció, és szerencsére sok esetben olyan valami, amit a diagnosztikai egységünkben hasznosítani is tudunk.

Említette, hogy a kutatócsoport most már inkább a mycoplasmatológia felé tolódik el, ezzel foglalkozik. Ez mit takar pontosan?

Ez olyan dolog, amivel nem lehet bekerülni a tévéhíradóba. Egyszerűbb megérteni, ha párhuzamot vonok Jakab Ferenccel, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetőjével, aki mostanában sokat szerepel: nagyjából egy időben végeztünk, csak ő a virológia irányába ment el, én pedig a bakterológia felé, 6–8 éve pedig a mindennapi emberek számára kevésbé látványos témák, egészen pontosan a mycoplasmatológia irányába. Egy idő után szerettem volna azt érezni, hogy nem csak annak a pár száz embernek kutatok, akiket ez érdekel, és a konferenciákon megveregetik a hátamat, hogy ügyes voltál, hanem arra, amit csinálunk, a mindennapok szintjén is van igény. Így jött ez a téma, hiszen állatorvos vagyok, olyat is akartam kutatni, ami a mindennapi állattartásban, gazdaságban is problémákat okoz. A Mycoplasma fajok a legkisebb élő szervezetek, a baktériumok közé tartoznak. Ezekkel a fajokkal nagyon kevesen foglalkoznak a világon. Elég speciális tudást, gyakorlatot igényel a vizsgálatuk, kutatásuk. Ez engem mindig is érdekelt, de a zoonózisoknak nagyobb volt a nyilvánossága. Egy idő után azonban elkezdtünk inkább a mycoplasmákkal foglalkozni. Ez a nagyüzemi állattartásnak a betegsége tulajdonképpen, szarvasmarhák, sertések, baromfik érintettek. Náluk okoz elsősorban légzőszervi megbetegedéseket, ízületi gyulladást, szaporodásbiológiai problémákat. Rajtunk kívül négy-öt labor van csak a világon, amelyek olyan szinten tudnak foglalkozni a témával, mint mi. Az állattartó telepektől a nagy gyógyszergyártó cégekig mindenki a partnereink között van, és publikálni is nagyon jól lehet a témában. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatócsoport több lábon álljon. Ha maradtunk volna a zoonotikus baktériumoknál, akkor csak a hazai és az uniós pályázati pénzekre apellálhatnánk, ami nem mindig elég, és nem is biztos. Így van még két lábunk: a diagnosztikai szolgáltatás és az ipari kutatás-fejlesztés. Így már el lehet tartani egy ekkora csoportot.

A teljes interjút a 24.hu közli.

(forrás: 24.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Pécs-Bécs újabb, fontos eredményt ért el a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében! Megkezdődtek a klinikai vizsgálatok!

Hazánkban jelenleg ötféle COVID-vakcinával zajlik a lakosság oltása, közülük 3 oltóanyagra (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca) összeurópai szinten az Európai Gyógyszerügynökség, kettőre (Gam-COVID-Vac [Sputnik V], Sinopharm) a magyar gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott forgalomba hozatali engedélyt.